Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-148
CXLVHL SZÁM. 301 148. szám. (XXXVII. ÜLÉS, 178. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) A főrendi ház egyesült hármas bizottságának jelentése, „a földadó-kataszter nyilvántartásáról 66 szóló törvényjavaslat tárgyában. Az 1875-ik évi VII. törvényczikk alapján megindított földadó-szabályozásnak első része > a kataszter-kiigazítás, már évek előtt befejeztetett ; második része : az általános új földadókataszter végbefejezéséhez közeledik; most már meg kell tenni mindazokat az intézkedéseket, melyek a földadó szabályozásának harmadik része : a nyilvántartás rendezésére vonatkoznak. A földadó rendszeres és helyes kezelésének föfeltétele a rendes könyvelés és nyilvántartás. Egyaránt követeli ezt az adózók és a kincstár érdeke. Az adózóké : hogy a helytelen adókivetések és az abból származó zavarok megszűnjenek ; a kincstáré : hogy megkárosodásának eleje legyen véve. Ne fordulhasson elő az: hogy a birtokostól nem létező vagy létező, de időközben adómentessé vált, vagy oly adótárgy után hajtják be az adót, mely adótárgy időközben más birtokos tulajdonába ment át. Ne fordulhasson elő : hogy helytelen könyvelés és nyilvántartás miatt tényleg meglevő birtok adóját a kincstár nyilvánvaló megkárosodásával elévülés czímén le kelljen törülni. Hogy e fontos czél el legyen érve, múlhatatlanul szükséges : hogy a tényleges birtoklás viszonyainak teljesen megfelelő földadó-kataszteri munkálatokat jövőre pontos nyilvántartás útján ellenőrizzék, hogy a felügyeletet mindenütt egyöntetűen gyakorolják, mert a legalaposabban készült kataszter is hasznavehetetlenné válik, ha a birtoklásban beálló változásokat pontosan nem vezetik. A nyilvántartás vezetésére a községi jegyzők, községi és városi adóhivatalok, ezek működésének ellenőrzésére pedig a kir. adófelügyelők s a kir. adóhivataloknak időnkint kiküldött közegei vannak hivatva. A mindennapi tapasztalat azonban azt bizonyítja: hogy az eddigi ellenőrzés és felügyelet nem vezetett czélhoz, hogy számos községben egyáltalán nem vezettek nyilvántartást, a hol pedig vezettek: ott az egészen hiányosan, rendszer nélkül történt, a minek következtében az adókivetésnél sok zavar támadt s ebből sok panasz keletkezett. A községek az időközben beállott változásokat fel nem vették, a munkálatban keresztül nem vezették, az állami közegek — másnemű elfoglaltságuk miatt — a szükséges ellenőrzést nem gyakorolták, az új birtokosnál — az adó kivetésének elmulasztása miatt — a törvényes elévülés esete állott be, a korábbi birtokostól pedig az adót, annak vagyontalansága miatt, nem lehetett behajtani s a felszaporodott hátralékot a kincstár világos kárára esetről esetre le kellett törülni.
