Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-106
GVL SZÁM. 3 azon tiszteletteljes kéréssel, hogy a törvényhatóságok részéről a választás elvének jelen törvényjavaslat keretébe teendő érvényesítése tekintetéből benyújtott, s alkalmas használatra nekünk kiadott kérvényeket ezen ajánlatunkkal meghaladottaknak tekinteni méltóztassanak. Mielőtt a részletekre áttérnénk, még csak arra akarunk rámutatni, miszerint az átmeneti intézkedések sorába gondoskodtunk oly határozmányok felvételéről, melyek lehetővé teszik, hogy azok, kik az eddig gyakorolt tagsági jogot ezen törvény folytán nem gyakorolhatnák, az által, hogy a főrendiház első alakításában részt vehetnek, szünetelő jogaikat átmenőleg közvetítve érvényesíthessék, s igy a főrendiházoak is mód nyújtatnék, hogy tagjai sorában megtarthassa azokat, kiknek további közreműködésére súlyt fektet. Végül érintve, hogy a zárhatározatokra vonatkozó javaslataink, a részben, hogy az országos méltóságoknak a törvény vagy szokás által megállapított közjogi helyzete, ugy mint ebből fejlődött állásuk a főrendiházban is, érintetlen marad, megnyugvást vannak hivatva nyújtani, áttérünk a részletekre. 1. A törvényjavaslat czíme által a »főrendiház« elnevezés » felsőház<-zal czéloztatik feleseréltetni. Tekintve a szervezni kivánt törvényhozó-testület alkató elemeit, sem a »főrendiház«, sem a »felsőház« elnevezés nem szabatos. Mindazonáltal, minthogy a hagyomány s a történelmi múlt, nemkülönben az alkotó elemek egymás közti aránya inkább a »főrendiház« elnevezés mellett szól, ajánljuk, hogy a »főrendiház« elnevezés megtartassék, s ennek folytán a czím következőleg állapittassék meg : »Törvényjavaslat a főrendiház szervezetének módositásáról«. »I. Fejezet.« A főrendiház szervezete. Ezen javaslatunk folyományául ajánljuk, miszerint a törvényjavaslatban a »felsőház« elnevezés mindenütt a » főrendiház «-ra javittassék, továbbá az 1. §. töröltessék s ehhez képest a következő 2—25. §-ok száma egygyel leszállittassék. 2. A 3. (új 2.) §-ra a következőket jegyezzük meg: A b) pontban jelzett állami egyenes földadóhoz az érintett földbirtokokon levő lakházak házosztály-adóját is természeténél fogva hozzászámitandónak, azt azonban, mi a mostani szövegezés mellett nem lehetetlen, hegy ugyanegy birtok egyiknek mint telekkönyvi tulajdonosnak, másik nak pedig mint életfogytiglan haszonélvezőnek adjon jogezímet a főrendiházi tagsági jog gyakorlatára, határozottan kizárandónak véljük. Ennek folytán figyelemmel arra, hogy ezen pont második bekezdését sem tekinthetjük szabatosnak, az első és második bekezdés helyett az alábbi, irályilag is helyesebb szövegezést ajánljuk elfogadásra: »6) A magyar főrendiházban a tagságra eddig jogosított, nemkülönben az erdélyi nagy fejedelemségben annak Magyarországgal történt egyesitése előtt a magyar királyok által grófi vagy bárói czímet nyert családok mindazon 24. évüket betöltött és nagykorú férfi tagjai, kik egyedül vagy velük egy háztartásban élő feleségük és kiskorú gyermekeik vagyonát is odaszámítva a magyar állam területén oly földbirtoknak telekkönyvi tulajdonosai és haszonélvezői, vagy életfogytiglan haszonélvezői, vagy oly családi hitbizomány birtokosai, melynek az 1885. évre az új földadó-kataster alapján megállapított egyenes állami földadója a rajta levő lakházak és gazdasági épületek ház osztály-adójával együtt legalább 3,000 frtot tesz osztrák értékben«. Végül a szabatosság kedveért javasoljuk, hogy ezen §. c) pontja második bekezdésében eme kitétel: »felterjesztésére« a következővel cseréltessék fel : »előterjesztésére«. 3. A 4. (új 3.) §-ban a 3. §-ra való hivatkozás helyesbítendő a »2. §-ra«. 4. Az 5. (új 4.) §-ra a következő javaslatokat teszszük: a) Az A) a) pont az ország zászlósait méltóságuknál fogva továbbra is a főrendiház tagjai közé sorolta. Nincs azonban itt említés téve a pozsonyi grófról. Már pedig az 1687. évi X. t.-cz. értelmében a pozsonyi gróf az ország zászlósai mellé sorakozik s mint ilyen a koronaőröket megelőzi. Tekintettel azon megkülönböztető méltóságra, melyet a pozsonyi gróf részére a törvény biztosit, akkor, midőn a történelmi alap lehető kímélése elvéből indulunk ki egyebekben is, a pozsonyi grófnak e helyeni mellőzését indokoltnak nem tarthatnánk. Ennek folytán in dit2*
