Főrendiházi irományok, 1884. I. kötet • 1-105. sz.
Irományszámok - 1884-9
82 IX. SZÁM. 1. oly főzőkészüléknél, mely más alkatrészekkel nem bir, mint egy közvetlen tüzelésű üsttel, keverökészülékkel, üstsisakkal, hűtöpalaczkkal, kigyóalakú, vagy egyenes hűtöcsövekkel és az üstsisakot a hűtőkészülékkel egybekötő csővel, — az üst literekben vett töltési képességének háromszoros mennyiségével; 2. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészeken kivül még: a) egy czefremelegitövel; vagy b) rectificatorral, alszesztartóval, dephlegmatorral stb. is elvan látva, — az üst literekben vett töltési képességének négyszeres mennyiségével; 3. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészek mellett még egy czefremelegitövel, és egy, vagy több oly alkatrészszel bir, mely a %. b) pont alatt fel van sorolva, — az üst literekben vett töltési képességének ötszörös mennyiségével; 4. a gőzerőre berendezett főzőkészüléknél, az üst literekben vett töltési képességének legalább nyolczszoros mennyiségével számíttatik, melybe a gőz beeresztetik. Ha az utóbb (4. pont) alatt emiitett főzőkészülékek valamelyikénél nagyobb napi termelőképesség vélelmezhető, az a pénzügyi hatóság és a szeszfőző között megejtendő egyezkedés utján, és ha ilyen egyezkedés létre nem jön, próbafőzés által állapittatik meg. Valamely üst töltési képességét teljes űrtartalmának négyötöd ( 4 /s) része képezi. Ha a főzőkészülék literekben kifejezett naponkénti termelőképessége (1—4. pont) 10-el maradék nélkül nem osztható, az lefelé kikerekítendő, hogy 10-el osztható legyen. Ha oly főzőkészülékek fordulnak elő, melyeknek termelőképességét ezen §. meg nem határozza, azt a pénziigyminister, — az 1878 : XX. t.-czikk XI. czikke értelmében, — állapítja meg. 48. §. Ha a főzőkészülékre szeszszel vegyitett törköly kerül, akkor a 47. §. szerint megállapított termelőképességnek négyötöd része vétetik az átalányozás alapjául. A hektoliter-részek kikerekitése tekintetében itt is a fennidézett §. szabályai, mérvadók. 49. §. Szesznyeredék. A szesznyeredék, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest — hektoliterenként következőkép állapittatik meg, és pedig: a) lisztes anyagok, csicsóka, répa- és czukorüledék, vagy ezzel egy sorba tartozó anyagok feldolgozásánál (20. §. 1. pontja) 5 fokkal; 6) nyári vagy téli szilva, cseresznye, meggy, sárga- vagy őszibaraczk, vagy m-is csontáros gyümölcs (kökény kivételével), bor, borseprű, bor- vagy gyümölcsmust, mézes viz, valamint szőlő feldolgozásánál 3 fokkal; c) som, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas vagy bogyós gyümölcs, és gyökérnövények, nemkülönben szőlőtörköly és serfözési hulladék feldolgozásánál 2 fokkal; d) magvas gyümölcs-törköly feldolgozásánál \ l U fokkal. Azon szeszfőzők, kik csak egy és pedig olynemű főzőkészülékkel bírnak, mely a 20. §. II. pontjának megfelel, és az 51. §. határozmányainak eleget tesznek, lisztes anyagok fel loigozásánál az a) pont alatt meghatározott szesznyeredékből, azon esetben, ha mezőgazdák, s a pálinkafőzéssel azért foglalkoznak, hogy marhaállományuk feritartására moslékot nyerjenek, 20%-nyi leengedésben részesittetnek azon üzletre nézve, mely szép (ember, október vagy november hónapokban kezdődő 8 havi időszakon belül esik <M
