Főrendiházi irományok, 1884. I. kötet • 1-105. sz.

Irományszámok - 1884-9

IX. SZÁM. 75 6. A czefrevezető csövek, ha átmérőjük 19 centiméternél és a czefrevezető csatornák, ha átmelszetük 250 D centiméternél nagyobb. 7. Az clesztökeverő-kádak (élesztőt előkészítő kádak), ha ezek összes űrtartalmának a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmát (25.. §. 1. sz.) sajtolt élesztőt készítő gyárakban 30%>-át, más szeszfőzdékben 20°/<>-át meghaladja. 8. Az élesztőt mosó edények, élesztő-viztartók, ha azok az erjesztő-kádakkal vagy a főző készülékkel, vagy mind a kettővel csavek vagy csatornák által összekötvék. 9. Az élesztő-hab-edények, ha azoknak űrtartalma egyenként 50 liternél nagyobb, vagy összes űrtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) lY

0-át meghaladja. 10. A czefre kifőzésére szolgáló főzőkészülékek (kazánok és czefremelegitők), ha oly készülékkel ellátva nincsenek, mely által tartalmukból könnyen próbák vétethetnek és egyszersmind azoknak összes űrtartalma a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 60%-át, vagy ha az említett készülékkel ugyan el vannak látva, de összes űrtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának 1107<>-át meghaladja. 11. A czefremelegitő akkor is, ha űrtartalma (azon űrtartalmat leszámítva, melyet az abban netalán található alszesztartó vagy kigyócsö elfoglal) közönséges főzőkészülékeknél a legkisebb kazán űrtartalmának a/*-ét, folytonosan működő főzőkészülékeknél pedig a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 20%-át meghaladja. A3—11-ig felsorolt edények és műeszközök közül, ha a megadóztatásukra szükséges feltételek egészen vagy részben megvannak, az előkeverőkádak, olvasztókádak és a répát áztató edények (3. szám), az élesztő-keverőkádak (7. szám), valamint a főzőkészülékek (10. szám) űrtartalmuk azon többleteivel veendők be a napi termelőképességbe, melyekkel a fentemiitett adómentes százalékokat meghaladják; ellenben a hütőbárkák (4. szám), czefrehűtő-készülékek (5. sz.), a czefrevezető-csövek és csatornák (6. sz.), az élesztőt-mosó edények (8. sz.), — az élesztő-habedények (9. sz.), czefremelegitők (11. sz.), a napi termelőképességbe összes űrtartalmukkal vonandók be. Azon edények, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (l.sz.), valamint gabonát vagy kukoriczát feldolgozó szeszfőzdékben az áztató edények (2. sz.), azon esetben, ha rájuk nézve az 1. illetőleg a 2. szám alatti feltételek megvannak, keverőkádakul tekintendők és oly elbánásban részesülnek, mint ezek. Ha a czefremelegitő űrtartalma a napi termelőképességbe beszámittatik, akkor eze i űrtartalom a főzőkészülékek összes űrtartalma netán adó alá eső többletének (10. sz.) kisz ímitásánál figyelmen kivül marad. 28. §. Adómentes edények. A termelőképesség megállapításánál számításba nem jönnek: 1. a gőzkatlanok, gőzvezető csövek, gőzgépek és minden olyan eszközök, a melyek folyadékok befogadására nem alkalmasak, 2. a viztartók, kénsavas-viz-tartályok, valamint a vizvezetö csövek, 3. a gabonaszemek megpuhitására szánt kádak, 4. a burgonyamosó kádak, 5. a czukorüledék és ezzel egy sorba tartozó anyagok eltartására rendelt tartályok (gödrök), 6 azon edények, melyekben hideg vagy langyos vízzel malátatej készíttetik, 7. a hötőbárka, mely a forrázott nyers anyag kihűtésére szolgál, mielőtt az, az előkeverő Vádba tétetik. 10» A