Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.

Irományszámok - 1881-643

DCXLIII. SZÁM. 83 Melléklet a 643. számú irományhoz. 1503. 1884. M. E. Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és Társországai hü Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikkeí terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: Törvényczikk a szerzői jogról, (Szentesítés! nyert 1884. évi április hó 26-án. — Kihidettetett az »rOrszágos Törvénytárt utján 1884. évi május hó 4-$n.) ELSŐ FEJEZET. írói müvek* 1. A szerző kizárólagos joga. i. §• Az irói mű gépi többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése, a jelen törvény által meghatározott védelmi időn belől, a szerző kizárólagos jogát képezi. Ha a műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különithetők : ellenkező megállapodás hiányában, a mű többszörözésére, közzétételére és forgalomba helyezésére, a többieknek előzetesen adandó kárpótlás mellett, a szerzők mindegyike feljogosítottnak tekintendő. A kárpótlást a biróság, esetleg szakértők meghallgatása mellett, a fenforgó körülmények alapján határozza meg (29. §.). Arra, hogy a műhöz nevét adja, akarata ellenére, a szerzők egyike sem kötelezhető. Ha a szerzők részei elkülöníthetők, az elkülöníthető részek mindegyikének többszörözéséhez, közzétételéhez és forgalomba helyezéséhez, az illető szerző beleegyezése szükséges. 2. §. Többeknek irodalmi adalékaiból álló műre, mint egységes egészre nézve, a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül. Az egyes irodalmi adalékokra nézve a szerzői jog azoknak szerzőit illeti. Még meg nem jelent, s egyszersmind a jelen törvény védelme alatt nem álló iratokból vagy adalékokból szerkesztett gyűjteményes műre, mint egységes egészre, a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül. 3. §. A szerző joga szerződés vagy halál esetére tett intézkedés által másokra is — akár korlátlanul, akár korlátolva —• átruházható. Ilyen intézkedés hiányában a szerző joga annak törvényes örököseire száll át. A magyar szent koronának az uratlan hagyatékra nézve fennálló háromlási joga a szerzői jogra ki nem terjed. Ha a műnek több szerzője van, és ezek valamelyike örökös nélkül halt el : a szerzői jog az életben maradt szerzőtársakat illeti. il*