Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-640
DCXL. SZÁM. 79 hatósági személyek közbejötte mellett, házról házra járva konstatáltatnék a többség akarata? Nem is volt ez így czélba véve az eredeti kormányjavaslat által, a hol a 114. §-ban az volt kimondva hogy ipartestületek >a mesterséggel foglalkozó önálló iparosok kívánatára« alakitandók. S vájjon a legfontosabb alkotmányos jogok gyakorlásánál, a képviselő- vagy községi választásoknál, megkivántatik az, hogy az Összeirt választópolgárok összességének, s nem csupán a megjelenő választók többségének akarata nyilvánuljon? Avagy a kereskedelmi vagy ügyvédi kamarák alakításánál is nem a >praesentes concludunt« alkotmányos elve döntő? Mindezeknél fogva tisztelet- és bizalomteljes kérelmünk csupán oda irányul: méltóztassék a magas főrendi ház az ipartörvényjavaslat 122, §-át akként módositani, hogy a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok kétharmad többségének kivánsága az ipartestületek alakítására nézve a kereskedelmi és iparkamarák alakításánál érvényben levő törvényes eljárás szerint constatáltassék. A szavazatképes iparosok a kamarai választóképes iparosok módjára összeiratván (a fővárosban tekintettel az egyes iparágakra, illetőleg iparcsoportokra), felhivassanak egy hatósági küldöttség előtt szavazataiknak élő szóval beadására: »igen« vagy >nem«. Ha a kitűzendő határnapon a hatósági küldöttség előtt megjelenő, képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok két harmad többsége kivánja az ipartestület alakítását, ez esetben az létesül, különben nem. Ezen alázatos kérelmünk nem csak méltányos és mit sem változtat a 122. §-ban lefektetett elven, hanem egyedül alkalmas a törvény ' revízió intentióit a gyakorlati életben megvalósítani, miért is nem kételkedhetünk, miszerint a magas főrendi ház ily irányú kegyes elhatározásától sem a mélyen tisztelt képviselőház, sem a magas kormány hozzájárulását megtagadni nem fogja. Hazafiúi mély tisztelettel Budapesten, 1884. évi május hó 4-én. Budapest főváros ipartársulatai Mogáts József, a budapesti czipész-ipartársulat elnöke. Radits József, a budapesti czipész-ipartársulat jegyzője. Kokesch Sándor, a szűcs-ipartársulat elnöke. Kis IAbor, ' a fodrász-ipartársulat elnöke. Böhm Sámuel, gombkötő és paszományos-ipartársulat elnöke. Hhiber Antal, a budapesti egyes, férfi és női szabó-ipartársulat elnöke. Finczker Venczél, a kárpitos-ipartársulat elnöke. Bátori Mihály, a budapesti kávés-egylet elnöke. Fleischmann L. M., budapesti szeszgyár kimérők-ipartársulat elnöke. Kasch Vilmos, a budapesti kalapos-ipartársulat elnöke. Takáts István, a csizmadia-ipartársulat elnöke. Gruber Nándor, a fésüs-ipartársulat elnöke. Zitterbarth Károly, az aranyműves'ipartársulat elnöke. Kutschera György, a bádogos-ipartársulat elnöke. Mezey JPéter, a borbély- és fodrász-egylet elnöke. Böschall Antal, a hentes-ipartársulat elnöke. Korompay Alajos, a kocsigyártó- és nyerges-egylet elnöke. Walser Jakab, a kádár-ipartársulat elnöke. Bergman József, a mázoló-ipartársulat elnöke. Schimmel György, a budapesti kovács-ipartársulat elnöke. Schestauber Tamás, az ács-ipartársulat elnöke. Jentner Antal, ' a budai kádár-ipartársulat elnöke. Wagner Antal, a budai egyes, kövező- és cserépfedő-ipartásulat elnöke. Weiss Antal, a budai asztalos-ipartársulat elnöke. Dickmayèr Konrád, a budai könyvkötő-ipartársulat elnöke. JPfeiffer János, a budai mészáros-ipartársulat elnöke. JBreszlinger Márton, a budai bádogos-ipartársulat elnöke. Wagner János, az ó-budai szabó-ipartársulat elnöke. Matheidesz István, a budapesti sütő-ipartársulat elnöke.
