Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.

Irományszámok - 1881-634

DCXXXIV. SZÁM. 37 Az egyes útszakaszok forgalomba bocsátásának napját a fővárosi közmunkák tanácsa állapitja meg és azt a hivatalos lapban háromszor közzéteszi. 4. §. A 3. §-ban meghatározott kisajátitási járulék, valamint a járdafektetési járulék az ingatlant az esedékesség napjától bekebelezés nélkül is 2 éven át terheli és a fővárosi hatóság által közadók módjára hajtandó be, árverés vagy csőd esetében pedig e járulékok az 1881. évi LX, törvényczikk 189. §-ának b) pontja értelmében sorozandó adó- és illetéktartozásokat közvetlenül követő sorrendben elégitendők ki. 5. §. A Dunának a főváros mentén eszközölt szabályozása által nyert, részben Budapest főváros közönsége, részben a fővárosi közmunkák tanácsa nevére telekkönyvezett telkeknek a fővárosi pénzalapra leendő átruházása, valamint a fővárosi közmunkák tanácsa által a 2. §. érteimében netán kötendő kölcsönmivelet illetékmenteseknek, az ezen czélokból kiállitandó okmányok pedig bélyegmenteseknek nyilváníttatnak. 6. §. A körút mentén emelendő, az 1871. évi XLII. törvényczikk 8. §-ában a) és b) alatt meghatározott építményekre ugyanezen szakasz 1-ső és 2-ik pontjában engedélyezett adómentesség azon feltétele, mely szerint az érintett építményeknek legalább 15*17 méter (48 iáb) magassággal kell birniok, oda módosittatik, hogy ez adózási kedvezményre oly egyemeletes épületek is igényt tarthatnak, melyek legalább 11-38 méter (36 láb) magassággal és második emelet felépítésére is alkalmas alapfalakkal birnak. Ezen kedvezmény kiterjed a nagykörút bárányutczai kiágazásából a váczi-körútra átnyúló telkeken emelendő új-vagy pótépitményekre is azon esetben, ha a bárány-utczai homlokzattal egyidejűleg a váczi-körúti homlokzat is kiépíttetik, — és ez utóbbi legalább 15*17 méter (48 láb) magassággal létesíttetik. Az említett adómentesség elnyerhetésének határideje, mely alatt az épületnek teljesen lakható állapotba kell helyeztetnie, 10 évben állapittatik meg. Ezen 10 év az 1871. évi XLTI. törvényczikk 7. §-ában megnevezett minden önálló útszakaszra nézve azon időponttól kezdve számíttatik, a midőn az illető szakaszban a kisajátitási járulék esedékessé válik. 7. §. Az 1871. évi XLII. törvényczikk 8. §-ának 1-ső és 2-ik pontjában ugyanazon szakasz a) és b) alatti bekezdésében meghatározott építményekre engedélyezett rendkívüli adómentesség kiterjesztetik: 1. azon épületekre, melyek a fővárosi dunajobbparti rakparton fekvő vagyis a Dunára homlokzattal bíró telkeken, és a rakpartra nyiló tereken, a Császárfürdőtől kezdve a Gellértrakpartig legalább 15*17 méter (48 láb) magasságban emeltetnek és 1894. év november 1-éig teljesen lakható állapotba helyeztetnek; 2. azon épületekre, melyek : a) az első kerületi vár egész területén, 6) a II. kerületi Zsigmond-utcza mentén létesített Margit-hidi feljárók mindkét oldalán, továbbá a primás-utcza mindkét oldalán fekvő telkeken, még pedig: a várban legalább két emelettel, a b) pont alatti részekben legalább egy emelettel létesíttetnek és 1894. év november 1-éig teljesen lakható állapotba helyeztetnek.