Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-659
no DCL1X. SZAM. lépett, nincs elfogadható indok arra nézve, hogy a marosvásárhely-szászrégeni vasútnak, a helyiérdekű vasutakról szóló törvény alapján leendő engedélyezése megtagadtassák; — mert még azon esetben is, ha a romániai csatlakozás a létesités stádiumába lépne, az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a alapján a szóban levő vasút engedélye beváltás utján bármikor megszüntethető leend, — sőt inkább az emiitett csatlakozás megvalósítása is előkészíttetik az által, ha annak irányában egyelőre is egy ily helyi érdekű vasút létesül. Sőt a romániai esetleges csatlakozásra való tekintettel kiköttetett az engedélyokmányban, hogy a vonal elsőrangú alépitménynyel létesíttessék ; — műépitményei már most oly minőségben és oly méretekkel építtessenek, milyenek az elsőrangú pályákra nézve előírva vannak, ellenben a felépítményt és a pálya összes berendezését illetőleg mindazon könnyítések engedélyeztettek, melyek a helyi érdekű vasutaknál általában megengedhetök. A legnagyobb emelkedés a vonalon ugy áll, mint egy a kétszázhoz (1 : 200). A kanyarodások a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem bírhatnak. A szászrégeni végállomás és a marosvásárhelyi közös állomás közt legalább egy közbenső állomás és egy kitérő létesítendő. A vasút tényleges építési tőkéje 680,000 frtban állapíttatott meg, mely összeg beszerezhetése czéljából, az engedélyokmány 19. §-ában megadatott engedélyt kérőknek azon — jog, hogy Vs-öd részben törzsrészvényeket, 3 /«öd részben pedig elsőbbségi részvényeket bocsáthassanak ki, a pénzbeszerzési művelet eredményéhez képest a névleges érték a kormány által lévén megállapítandó. Van szerencsém ez alkalommal a tisztelt ház nagybecsű tudomására hozni, mikép a postakincstár részéről, a vicinális vasutaknak, postaszállitás czímén az 1880. évi XXXI. t.-cz. 4. §. b) pontja értelmében nyújtandó segély mikénti kiszolgáltatására vonatkozólag, új eljárást találtam életbeléptetendönek. A vicinális vasutakra engedélyt kérők ugyanis, általában azon igénynyel lépnek fel, — hogy a posta részéről ne évi segélyezés, hanem egyszer-mindenkorra bizonyos tőkeösszeg adassék — s miután tapasztalnom kellett azt, hogy egy ily tőkeszerű összegnek nyújtása nélkül, a különben eredménynyel biztató vállalat létesítése majdnem lehetetlenné válik, másfelől azonban a tőkeszerű összegnek kiszolgáltatása által a posta jövedelmei rendkivüli mértékben vétetnének igénybe : gondoskodnom kellett oly módozatról, melynek igénybevételével az engedélyt kérők kielégíthetők és a postakincstár érdekei is megóvhatok legyenek. E tekintetben a ministertanács hozzájárulásával következő eljárási módozat állapíttatott meg. Az engedélyt kérők valamely pénzintézetnél hosszabb lejáratú kölcsönt vesznek fel, a posta pedig fizeti helyettük az évi tőketörlesztési és kamat járadékot, — mi által az engedélyt kérők kívánsága is teljesíttetik és a posta is azon alapon mozog, melyet az idézett törvény nyújt. Igaz, hogy akkor is emeltetik némileg a posta kiadása, azonban a tehernövekvés hosszú évek sorára feloszlik és különben is kárpótlást nyer a postakincstár azon viszontszolgálatban, melyet a posta ingyenes szállítása, — törzsrészvények stb, által nyújt. A marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekű vasútnál ezen módozat először alkalmaztatott A nevezett vasút engedélyesei részére ez alapon 120,000 frtnyi kölcsönt közvetítettem, melynek 50 éven át leendő törlesztése és kamatai fejében a posta évenként 6%-ot, azaz 7,200 frtnyi járadékot fog űzetni. Az eddigi postadíjak 4,000 frtnál többet tesznek s igy a különbözet, —- tekintve a czélt, nem jelentékeny. Ezért az engedélyesek a postának mindenkorra való ingyenes szállítását lekötik, adnak annyi törzsrészvényt, a mennyi az emiitett tökének megfelel, — biztosítják a posta befolyását a
