Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-630
DCXXX. SZÁM. Il MellêMet a 630. számú irományhoz, Indokolás, az „ípartörvénpjavaslatihoz. Az 1872 : VIII. törvényczikkbe iktatott ipar törvénynek a revisióját évek során át az érdekelt iparosok egy része hangosan követelte. Ezen ügyben az országgyűléshez számos kérvény érkezett, a melyeket a képviselőház 1880-ik évi május 24-én tartott ülésében hozott határozatával a foldmivelés-, ipar- çs kereskedelemügyi ministeriumhoz utasított. Mindezen kérvényekben az iparnak és főkép a kézműiparnak az országban állítólag tapasztalható hanyatlása első sorban azon állapotnak tulajdoníttatott, a melyet az 1872: VIII. törvényczikk előidézett volna. Az iparszabadság ezen nézetek szerint nem volt viszonyainknak megfelelő; nálunk az iparszabadságon nyugvó ezen törvény a kellő feltételek hiányában az egyes iparosokat egymástól elszigetelte; kellő szervezet hiányában mindenki a féktelen szabadság mellett magára lett hagyatva; kellő mtveltség hiányában a szabad társulás előnyeit senki sem használta föl, s igy a kézműves a jelen korszak alatt amúgy is nagy előnyöket élvező vállalkozás és tőke ereje által mindinkább háttérbe szorult és sok esetben tönkrement. Mindezeknél fogva a törvénynek oly irányű revisióját követelték, a mely által az iparos elem kellően szervezkedjék, s ekkép létele jövőre is biztosittassék. Az iparszabadság ellen, vagy inkább az ipari szervezet hiánya miatt kifejlődött agitátió erőben még inkább nyert az által, hogy a velünk majdnem ugyanazon vagy legalább nagyon rokon elveken alapuló külföldi törvények ellen Németországban és az osztrák tartományokban is, majdnem azonos irányú törekvések mutatkoztak: sőt Németországban több novelláris intézkedés az áramlattal szemben engedékenységet tanúsított, Ausztriában pedig a törvényhozás egész teljességében hódolt az iparosok által csinált közvélemény követeléseinek. A kormány nem ignorálhatta az e téren mindinkább hangosabban felmerülő kívánságokat. — 1880. szeptember havában a kereskedelmi- és iparkamarák kiküldötteiből és 1881. február havában külön meghívott tagokból álló értekezleteken behatóan tárgyalta az ügy minden oldalát és ez alapon, valamint a különben még rendelkezésére álló adatok és tapasztalatok alapján dolgozta át az 1872: VIII. tőrvényczikket. Mielőtt a törvényjavaslat részleteinek taglalásába bocsátkoznám, legyen szabad mindenekelőtt megjegyezni azt, hogy a közgazdasági viszonyoknak az országban nemcsak, hanem az egész világon kifejlődött jelen állapota mellett az iparszabadság elvét lényegében megszorítani és ez által talán a vállalkozó tőkével szemben a kézműves iparost jobb helyzetbe hozni akarni: — hiú törekvés, a melyet az életben sikerrel keresztülvinni leheletlen. Egrátalában illúzióban ringatja magát az, a ki azt hiszi, hogy az ipartörvénynek bármily irányű módositása az iparosnak versenyképességét azonnal fokozni, sőt az általa annyira félt tőkével és nagy iparral szemben teljesen védeni vagy biztositni fogja. Illúzió az iparosok ama kívánsága, hogy visszaemlékezve a régi időkre, a cz^hrendszer korában élvezett előnyökre, korunkban is csak czéhszerű viszo3*
