Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-651
DOLI. SZÁM. 125 Összevonva a fennebbi három kimutatás tisztázott végeredményeit, azt látj.uk,hogy az 1882. évre Bevétel: Kiadás: Hiány: előirányoztatok . 281.420,390 frt 08'/• kr. 337.256,305 frt 13 V» kr. 55.835,915 frt 05 kr. előiratott . . . 297.382,391 „ 237* „ 316.939,776 „ 727* n 19.557,385 '„ 49 tényleges . . . 290.797,303 „ 987* „ 337.140,847 „ 87 „ 46.343,543 „ 88 V« „ Ezen összehasonlitásból kiderül, hogy az előirt bevétel 15,962.001 frt 15 krral haladta meg az előirányzott bevételt, — ellenben az utalványozott kiadás 20.316,528 frt 41 krral volt csekélyebb az előirányzottnál; és így a jövedelmi hiány egészben 36.278,529 írt 56 krral kedvezőbb az előirányzott hiánynál. Ha pedig a tényleges pénztári eredményeket hasonlítjuk össze az előirányzattal — az eredmény az, hogy a tényleges bevétel 9.376,913 frt 90 krral több, — a tényleges kiadás pedig 115,457 frt 267* krral kevesebb, mint a mennyi előirányozva volt. Összevetve tehát az előirányzott hiányt 55.835,915 frt 05 krt a tényleges pénztári hiánynyal .... 46.343,543 „ 887a krral , a pénztári hiány . . 9.492,371 frt 167» krral kedvezőbb az előirányzottnál. Megemlitendőnek tartja a bizottság továbbá azt, hogy a fennebb 46,343.543 írttal kimutatott tényleges pénztári hiány ellensúlyozására szolgál azon körülmény, hogy az 1882. évben tényleg 1. vasutak építésére és azokkal kapcsolatos beruházásokra .... 18.198,291 frt 2. az 1882. évben esedékes adósságok törlesztésére 12.660,941 „ 3. vasutak segélyezésére 10.648,083 „ 4. más jelentékenyebb építkezésekre és beruházásokra . . . . . 2.449,033 „ gf"' együtt . . . 43.956,348 frt fordíttatott, — a mihez 5. hozzá adva a többi számadási ágaknál előforduló apróbb részletekből álló beruházások összegét 1.896,318 frt a vagyoncserét képező kiadások tesznek mindössze 45.852,666 frtot. A közmunka* és közlekedési minister úr által a t. képviselőházhoz benyújtott és a bevezetésben emiitett (1883. 445. sz.) jelentésre nézve megjegyzi a bizottság, hogy a minister úr ilynemű jelentések beadására a t. képviselőház 1880. évi 3755. sz. a. hozott határozatával utasíttatott. E jelentést — miután az az 1882. év folyamában a közmunka- és közlekedési tárcza körében fölmerült előirányzat nélküli kiadásokat és azok indokolását foglalja magában — a bizottság a közlekedési tárcza zárszámadásával együttesen vette tárgyalás alá, — és meggyőződvén arról, hogy abban csak oly kiadási tételek foglaltatnak, a melyek a közlekedési tárcza zárszámadásában — kellőleg indokolva — szintén feltalálhatók, a bizottság erre nézve külön jelentésnek szükségét nem látta, hanem utal e tekintetben ezen jelentésnek azon részére, a melyekben a közlekedési ministerium előirányzat nélküli kiadásai indokoltatnak. Áttérve az egyes tárczáknál fölmerült megjegyzésekre, I. a vasutak telefckönyvezésének állását illetőleg, felemlitendőnek tartja a bizottság, hogy a központi telekkönyv — a korábbi évek jelentéseiben felsorolt vonalokon kivül — a zágráb-károlyvárosí vasútról 1883. ápril 1-én hatályba lépett. Az 1875: XLI. és 1876: XL t.-cz. alapján adott vasúti beruházási kölcsönből eredő adósság eddig az első' magyar-gácsországi, pées-barcsi, alföld'fiumei, magyar észak-keleti és magyar nyugati vasutvonalakra lett bekeblezve. II. A pénzügyi tárczánál, az állami számvevőszéknek a „Részletes jelentés" 100. lapján tett észrevételei folytán tárgyalás alá vétettek azon intézkedések, a melyeket a pénzügyminister úr tett oly czélból, hogy a tiszamenti vizszabályozó- és ármentesitő-társulatoknak,
