Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-584
DLXXXIV. SZÁM. 23 Csupán a tervezett 25°/°<> emelkedés ellenében merült fel és pedig hadászati szempontból némi aggály; azonban tett számitások alapján kiderülvén, hogy ,ezen emelkedés alkalmazása mellett is teljesen eleget lehet tenni a katonai száílitás tekintetében formált igényeknek, ezen az I. rendű pályáknál csak rendkívüli esetekben s kivételesen engedélyezett, de ez esetben műszaki és pénzügyi szempontból indokolt emelkedési viszony alkalmazása ellen észrevétel nem tehető. Fontosabb ezeknél a társaságnak azon alternativ kívánsága, hogy a kérdésben forgó vasút a vágvölgyi vonalak kiegészitő részének mondatván ki, vagy engedélyeztessék arra is a kamatbiztositásnak azon módja, mely a vágvölgyi és tenaesvár-orsovai vonalakra megadatott, mely szerint t. i. az 1866. évi deezember í-én kötött egyezmény 2. czikke értelmében megállapított 5.200,000 frtnyi kamatbiztositás, melynek magyar része a temesvár-orsovai vasút engedélyokmánya szerint 1 millió írttal, továbbá a vágvöigyi vonalak engedélyokmánya értelmében a cserekép átengedett pozsony-trencséni vonalának s szárnyvonalainak becsára után számítandó, a treucsén-zsolnai vonalra nézve pedig ezeu vonal számadásszerüleg kimutatandó tö'kéje 57«°/°-ával emeltetett; mihez képest a szóban forgó vonalra nézve a kamatbiztositás szintén az épitési tőke 57*°/°-kal emeltetnék; vagy pedig úgy az adózás, valamint a posta-szállitás és díjszabások tekintetében részére a helyi érdekű* vasutak számára az 1880 ; XXXI. t. czikkel biztosított kedvezmények adassanak meg. Hogy a kamatbiztositásnak kért módja mennyivel kedvezőbb az államkincstárra nézve, mint a helyi érdekű vasutakra vonatkozó kedvezmények biztosítása, e tekintetben úgy vélem elegendő felemlítenem azt, hogy miután a társaság összes vonalainak jövedelmezősége köztudomás szerint a kamatbiztositás összegét több mint kétszeresen meghaladja, ennélfogva az állam kincstár által elvállalt teher csak névlegesnek tekinthető, mely tényleg semmi áldozattal nem jár. A kamatbiztositásnak előnye mellett szól még azon körülmény, hogy ennek megadása esetén a társaság az adózás tekintetében csakis a vágvölgyi vasút engedélyokmányában biztosított kedvezményekre tart igényt, s éhez képest az adózási, illetőleg fizetési kötelezettsége beáll, mihelyt a vágvölgyi és csácza-határszéli vonalak jövedelme együttvéve az 57ö 0 /o-ot eléri ; a mi, tekintettel ezen egész vonalnak várható jövedelmére, esetleg még a 10 év lejárta előtt is bekövetkezhetik, mig ellenben a helyi érdekű vasutakra vonatkozó kedvezmények megadása esetén a jövedelmi és kamatadó csak 30 év múlva fizettetnék, s illetőleg 10 év múlva, ha t. i. ezen rövid vonal tiszta jövedelme az engedélyezett épitési tőke 6%-ánál magasabb lenne. Kedvezőbb továbbá a kamatbiztositás megadása a póstakincstárra nézve is; mert ez esetben a társaság kötelezve van a rendes személyvonatoknál egy nyolezkerekű vagy két négykerekű kocsit ingyen bocsátani a posta rendelkezésére, s az esetben, ha mozgó posta rendeztetnék be, a társaság által a posta igényeinek megfelelően felszerelt nyolez- vagy négykerekű mozgó postakocsik ingyen állitandók elő, mig ellenben a helyi érdekű vasutak kedvezménye értelmében mindezen kötelezettségek alól felmentetnék a társaság. Ha még megemlítem, hogy a díjszabások tekintetében is azon előny áll elő a kamatbiztositás mellett, mely szerint a maximalis díjtételek alacsonyabbra állapithatók meg, mint a helyi érdekű vasutak e részbeni kedvezménye szerint, a mi azon czélból, hogy a gácsországi forgalomnak minél nagyobb része tereitessék Magyarországon keresztül, felette kivánatos : ugy vélem, teljesen indokoltnak fogja a t. ház találni azon intézkedést, mely szerint az engedélyokmány-tervezetben a kamatbiztositás elvének, mint az államkincstárra minden kétségen kivül előnyösebbnek adatott kifejezés. Midőn még tisztelettel megjegyezni bátorkodom, hogy a vasút épitési költségei azon körülmény folytán, hogy azok ép ugy, mint a vágvölgyinél, csak utólagosan fognak kimutattatai, az engedélyokmányba felvéve nincsenek, továbbá, hogy az engedélyokmány-tervezet
