Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.

Irományszámok - 1881-611

248 DCXI. SZÁM. Ezen költségvetési apasztás iránt újabbi átvizsgálás utján megnyugtatva, nem támaszthattam kifogást az ellen sem, hogy a kérdéses egy millió frtnyi épitési tőke az 1880: XXXI. t.-cz. idevágó határozmányainak megfelelően, részvény-kibocsátás utján szereztessék be, — és pedig annál kevésbbé, mert az engedélyt kérők a részvények kibocsátására nézve, ugy azok elhelyezését, mint a kibocsátási árfolyamot illetőleg a következő elfogadható tervezetet terjesztették elém: A fenti egy millió frt tényleges tőkének, melyből 50,000 frt tartalákalapul szolgáland, beszerzése czéljából 480,000 frt névértékben 6%>-os törzs- és 720,000 frt névértékben szintén 6%-os elsőbbségi részvények, vagyis összesen 1.200,000 frt névértékű czímletek bocsáttatnak ki, melyekből az épitési t vállalat fizetés gyanánt átveszi az Összes elsőbbségi részvényeket s ezen felül 20,000 frtnyi törzsrészvényt, tehát összesen 740,000 frt névértékű czímleteket 600,000 frt effectiv értékben; a még hátralévő 460,000 frtnyi törzsrészvényt pedig az érdekelt négy város köteles teljes névértékben befizetni, illetőleg ez összeget a tervezett vasút épitéséhez rendelkezésre bocsátani. Miután ekként az elsőbbségi részvények teljesen és a törzsrészvényekből 20,000 frt névértékű részvény az épitési vállalat által biztositva lett, miután továbbá az érdekeit városok fent kitüntetett hozzájárulásához a kormány törvényszerinti jóváhagyása időközben megadatott; s ekként az egész egy millió frtnyi épitési tőke fedezve lett: az engedélyt kérők részére a másolatban tisztelettel bemutatott engedélyokmányt f. évi július hó 20-án kiadtam. Ezen engedélyokmány szerint Debreczen szab. kir. város, Hajdú-Böszörmeny, HajdúDorogh és Hajdú-Nánás városoknak megadatik az engedély egy Debreczenben létesítendő, de a m. kir. államvasutak ottani állomásával is összeköttetésbe hozandó külön állomásból kiindulva H.-Nánásig vezető, mintegy 42.

4 kilométer hosszú helyiérdekű vasút épitésére és üzletére. A legnagyobb emelkedés e vonalon ugy áll, mint: egy a kétszázhoz, (1:200). A kanyarodások a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem bírhatnak. Tekintettel arra, hogy a szóban levő vasút az általa érintett vagyonos és kiterjedt mezőgazdasággal bíró hajdúvárosok terményeinek könnyű értékesithetése czéljából építtetik, az engedélyokmányokban intézkedés tétetett, hogy Debreczenben, Böszörményben, Dorogon és Nánáson megfelelőleg berendezett állomások létesittessenek. Az üzletvitelt illetőleg gondoskodva lett arról, hogy az alakítandó vasuttársulat az üzletet vonalán esetleg maga teljesíthesse, mi végből az engedélyesek a kellő üzleti eszközök beszerzésére köteleztettek. Lehetővé teszi azonban az engedélyokmány azt is, hogy, a mennyiben ez körülményekhez képest czélszerűbbnek látszanék, az üzletvitel akár a m. kir. államvasutakra, akár a magyar északkeleti vasútra egyezményileg megállapítandó feltételek alatt, bizattathassék. A mi végül a debreczen-hajdúnánási helyiérdekű vasútra engedélyezett díjszabásokat illeti, megjegyzem, mikép e vonalon az árúkra nézve ugyanazon díjtételek engedélyeztettek, mint a minők a szatmár-nagy bányai vasútnak az 1881: XL VIII. törvényczikkel beczikkelyezett engedély-okmányában megállapítva vannak. Ezek után az 1880:

XXXI. törvényczikk 1. §-a alapján ezennel tiszteletteljesen bejelentem, hogy az érintett vasútra vonatkozólag az épen idézett törvényczikk hat^rozmányaival megegyező engedélyokmányt — miként már volt szerencsém megemlíteni, — az érdekeltekuek kiadtam és annak másolatát ezennel bemutatom. Budapesten, 1883. évi október hó 2-án. Báró Kemény Gábor s. k., közmunka' és közlekedésügyi minister.