Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-611
DCXÏ. SZÁM. 235 Az állomások berendezése másodrendű szabványok szerint történend s e részben az engedélyesek által előterjesztett tervek a vasntüzleti igényeknek teljesen megfelelnek. Az őrházak tekintetében a rétszilas-szegszárdi vasútra nézve az eddigelé engedélyezett helyiérdekű pályák engedély okmányaitól eltérő határozmány állapíttatott meg Az. engedélyesek ugyanis, a velők folytatott tárgyalások során előadták, miszerint a pályaőröknek a fővonalokon az levén feladatuk, hogy különös tekintettel az éjjeli vonat közlekedésre, a jelzési szolgálatot teljesítsék, az útátjárók sorompóit kezeljék és a pályát minden vonat után a vágányok megvizsgálása ezéljából bejárják, — elhelyezésük a, nyilt pályán a forgalom biztossága szempontjából okvetlenül szükséges. A rétszilas-szegszárdi másodrangú vonalon ellenben, melyen az útátjárók — az ily kisebb forgalmú vasutak szokásos szabványaihoz képest — sorompókkal nem láttatnak el, s melyen egyelőre csak nappali forgalom terveztetik, a nyilt pályán való jelzés a vonat közlekedésénél és a sorompók kezelése szükséges nem lévén, elesik a pályaőrök nyilt vonalon való elhelyezésének főindoka is. A mi pedig a pályaőrök másik feladatát, t. i. a vágányoknak minden vonat elhaladása után történő megvizsgálását illeti: ezen szolgálat a rétszilas-szegszárdi vasúton ! akkép lesz teljesítheti, hogy az állomásokon elhelyezendő váltóőrök fogják a saját állomásuk és a legközelebbi állomás közt fekvő vonalrész megfelelő részét minden vonat elhaladása után bejárni és megvizsgálni a mellett, hogy az állomási váltókat is kezelendik. És ez lehetséges lesz az állomások egymásközti csekély (átlag 8 kilométernyi) távolsága s azon körülmény folytán, hogy a szóban levő vonalon naponként mindkét iránybaii egyelőre csak Qgy^ legfeljebb két vonat fog közlekedni. Ezen indokok alapján engedélyesek kérték, hogy a pályaőrházak létesítésétől az éjjeli szolgálat berendezéséig mentessenek fel, megjegyezvén, mikép az őrök és családjaik számára a közeli helységekben megfelelő lakásokról gondoskodni fognak. Tekintettel arra, hogy a helyiérdekű pályák kiépítésénél mindenütt azon elv van elfogadva, hogy azok kiépítésé és berendezése a forgalom biztonsága határáig lehetőleg könnyítendő, nem zárkózhattam el az engedélyesek által felhozott gyakorlati indokok elől a rétszilas-szegszárdi helyi érdekű vasútnak ilynemű, több külföldi és ausztriai másodrangú pályán czélszerűen keresztülvitt berendezését engedélyezendőnek találván, a szóban levő vasút engedélyokmánya 5. §-ának c) >Epületek, pályaelzárás, jelzések« feliratú pontjába a következő határozmányt felveendőnek találtam: »Az őrházak száma akként állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával, minden négy kilomètre egy őrház essék.« »Jogukban álland azonban engedélyeseknek az őrházak kiépítését addig elhalasztani, mig a pályán az éjjeli szolgálat be nem rendeztetik Kötelesek azonban addig is minden négy kilométerre egy pályaőrt s megfelelő számú váltóőröket alkalmazni s azok számára megfelelő lakásokról gondoskodni.« A mi most már ezen az engedélyezés alapjául szolgált tervek szerint kiépítendő s a jelen engedélyokmány határozmanyainak megfelelően berendezendő vasútnak költségvetését illeti, a névleges építési tőkét tüzetes utánszámitások alapján — 1.700,000 frtban állapítottam meg, mely összeg az engedélyesek által a budapest-pécsi vasútra nézve kiadott és az 1881: XL VI. t.-czikkel beczikkelyezett engedélyokmányban megállapított 15.700,000 frt névleges épitési tőkének a kibocsátásnál elérni remélt nagyobb'árából fogván fedeztetni, e vasút czéljára, melynek tulajdoni joga, a jelen engodélyokmány által, a budapest-pécsi vasút számára alakitandó részvény társulatra átruháztatik — külön czímletek kibocsátásának helye nera lesz. 30*
