Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.

Irományszámok - 1881-611

Î46 DCXÏ. SZÁM. építés tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pálya-szolgálat, valamint a köz­forgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határoz­mányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt, az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedé­lyesnek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytói lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető és ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sín úthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegy­bevétel kilométerenként 14,000 osztrák értékű forintot ezüstben meghalad, akkor az enge­délyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesiteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év leíolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyujtandós egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles elő­állítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános sza­bályok lesznek irányadók, oly megjegyzéssel, hogy a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministeriumnak fenn van tartva, esetről esetre tovább terjedhető könnyebbitéseket is enge­délyezhetni. a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll az ötszázhoz (1:500). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 400 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól elté­rések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt végpontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3-3 métert tegyen. A kövecságy a sínek lába alatt 0*25 méter vastagságban és a sínlábak magasságában 2*8 méter szélességben rakandó. A müépitmények kivétel nélkül fából is előállíthatók. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A sínek bessemer-aczélból készítendők s folyóméterenként 23.6 klgrmnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők lesznek, hogy 4,000 klgrm. kerék­nyomásnak megfelelő hordképességgel bírjanak. Már használt sínek vagy kevésbé jeles minőségű anyagból előállitott sínek használata, a mennyiben általuk az üzlet biztonsága veszélyeztetve nem leend, engedélyeztetik; szintúgy

Next

/
Thumbnails
Contents