Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-608
160 DCVIÎI. SZÁM. rényezikk. 19. §-a határozott utasítást foglal magában, másrészt azért, mivel a törvényjavaslat a mostani tényleges állapotot némileg mégis módosítja. Lényegesebb módosítás az, hogy a központi bizottság elnökét a minister nevezi ki (eddig a társulat által választatott) s a központi bizottság tagjai lesznek a Tisza és mellékfolyóinak felügyeletével megbízott kir. középitészeti felügyelők is. Ez intézkedés által úgy a társulat, mint központi bizottságának tárgyalásai szakszerűség tekintetében nyerni fognak» egyúttal a kormányt megillető befolyás is inkább biztositva lesz. Végül a törvényjavaslat III. fejezete a 32., 33., 34. és 35. §-ban foglaltak által a gátrendőrségről szóló 1871 : XL. t.-cz. tapasztalt hiányait kívánja javítani. Ezen §-ok közül a 32. §. a társulatok kötelességévé teszi, hogy a védekezéshez szükséges anyagokat és eszközöket a rőzse kivételével, a megelőző év deczember 20-ig, a rőzse-anyagot pedig minden év február 20-ig beszerezzék, a védgátak mentén czélszerííen elhelyezzék és annak megtörténtét az illetékes királyi folyammérnöki hivatalnak bejelentsék. Mulasztás esetén pedig a minister felhatalmaztatik az anyagoknak a társulat terhére való beszerzésére. A 33. §. szerint az illetékes járási szolgabirák (rendezett tanácsú városokban a polgármesterek) kötelesek a társulati igazgató megkeresése folytán az érdekelt és a védművekhez legközelebb eső községek összes munkaerejét minden év deczember 10-ig községenkint Összeirni s az ekként készített Összeírást a társulati igazgatónak ugyanazon határidő alatt rendelkezésére bocsátani. A társulati igazgató pedig köteles az igy összeirt véderŐnek árvízveszély esetén czélszeríí alkalmazása iránt intézkedni s erről az illetékes községi elöljáróságot deczember 30-ig értesíteni. A közerő összeírása és felosztására vonatkozó kimutatás egy-egy példánya a fentebbi határidő alatt az illetékes alispánnak és járási tisztviselőnek, valamint az illetékes folyammérnöki hivatalnak megküldendő. Ezen 33. és az előző 32. §-ban foglalt intézkedés mellett alkalom nyujtatik a folyammérnöki hivatalnak, hogy a védekezés czélszerfí berendezése iránt ideje korán meggyőződést szerezhessen s eleje vétetik azon már sok nagy veszélyt okozó bajnak, hogy némely társulatok a védanyagok beszerzéséről az árvíz bekövetkezésével, tehát elkésve intézkednek, mi által az anyagszerzés is rendszerint nagyobb költséggel jár. A 34. §. által az 1871: XL. t.-cz. 23. §-a a szükséghez képest kiegészíttetik. Az 1871 : XL. t.-cz. 23. §-a a következőleg szól: »Elérvén az áradás azon pontot, melyen a víz az előtért már elborította és a gáthoz ért, a nyert tudósítás alapján pedig még följebb emelkedés is várható, a társulati megbízott minden gátőr mellé a folytonos fel vigyázatra és mutatkozó hiányok azonnali kiigazítására a társulati mérnök fel ül vigyázata mellett a szükséges személyzetet kirendeli. " A törvény ezen intézkedése általában véve elvileg egészen helyes ugyan, végrehajtásánál azonban a részletekben hiányosnak mutatkozott. Ugyanis az ezen §-ban jelzett vízállásnál már csakugyan szükséges, hogy sokszor nagyobb számú munkás rendeltessék ki. Miután azonban egyrészt ezen jelzett vízállás mellett az árvízveszély nincs oly fokon, hogy az ingyen közerő törvényesen kirendelhető volna, másrészt pedig gyakran megtörtént, hogy a társulatok maguk pénzért sem tudtak megfelelő munkást szerezni, nehogy munkáshiány miatt baj keletkezzék, s nehogy a társulatok épen a komoly és sürgős munka s a veszély perczében túlzott munkabérkövetelések által terheltessenek, a törvényjavaslat 34. §-a kimondja, hogy ily esetekben a hatóságilag megállapított munkabérnek a társulat általi megfizetése mellett a társulati megbízott által kijelölt számban a munkaerő hatóságilag kirendelendő. A 35. §. a védekezési intézkedések vezetését teljes felhatalmazással, de egyúttal felelősség alatt is kizárólag a társulati igazgatóra és főmérnökre bízza. — Ez által egyrészről a társulatok és közegeik közt az árvíz ideje alatt rendszerint előforduló ellenkezések megszűnnének, másrészről pedig megszűnvén a védekezési intézkedéseknek testületileg való vezetése is, az bizonyára
