Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.

Irományszámok - 1881-582

6 DLXXXII. SZÁM. sza folytán esetről esetre végrehajtott vizsgálatok alapján megváltoztatni. Ily változtatások a kormány által a már meginditott épitési munkálatok tekintetében is, azok felülvizsgálatáig bármikor követelhetők. A kormány részéről a közigazgatási bejárás eredményének helybenhagyása után teendő változtatások által azonban a meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből, akár a pályavonal, akár a részleltervek megváltoztatása az engedélyes által kívántatnék: erre a kormány engedélye lesz kikérendő ; ily változtatások által azonban sem a pálya tervezett főiránya változást nem szenvedhet, sem a lejt- és irány viszonyok, szemben az elfogadott vonallal kedvezőtlenebbekké nem válhatnak. Azon változtatások költségeit, melyek akár a kormány kivánata, akár az engedélyes kérelme folytán eszközöltettek, az engedélyes köteles viselni. Az épitésnél a fennálló épitési és rendőri szabályok szerint kell eljárni; nevezetesen: meglevő közlekedési utakat mindaddig megbontani nem szabad, mig ezen utak helyett új utak elő nem állíttattak, vagy legalább, mig ideiglenes utakról (az illető hatóság beleegyezésével) gondoskodva nincsen. Ha a felülvizsgálat után kitűnnék, hogy a pálya építése alkalmával a vizek levezetése iránt tett intézkedések, valamint a közlekedés szempontjából megállapított útátjárók a tényleges szükségnek meg nem felelnek, az engedélyes a kormánynak e tekintetben! intézkedéseit a felülvizsgálat után is saját költségeire teljesíteni köteles leend. 3. §. A csácza-határszéli vonal alépítménye csak egy vágányra állítandó elő; és ennek megfelelőleg a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínúthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra és a felépítmény beágyazásához szükséges anyag előállítására megkívántatik. Jogosítva van azonban az engedélyes társaság a kisajátítást a vonal egész hosszában vagy annak csak egyes részein annyi térfogatra terjeszteni ki, a mennyi egy kétnyomú sínúthoz megkívántatik. Az esetleg építendő alagutak egy vágányra építendők. Az első vágány számára szükséges munkálatok az egész vonalon úgy létesítendők, hogy azok által a második vágány kiépítése se ne gátoltassék, se költségesebbé ne tétessék. Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett és a vágvölgyi vasúton együttvéve anynyira növekedett, hogy az évi bruttó-jövedelem két egymásra következő éven át évenkint és kilométerenkint 19,773 o. é. frt és 2.7 krt ezüstben meghaladt, köteles az engedélyes a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül, a felhívástól számított 3 év alatt, a második vágányt az egész vonalon lefektetni. 4. §. A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és a mindezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasutak közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa. 5. §. A kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében az engedélyezett pályára nézve az engedélyesnek megadatik.