Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.

Irományszámok - 1881-414

«8 GDXIV. SZÁM. ingóságok kellő fedezetet nem nyújtanak, a foglalást az általa viszonylag leginkább biztosí­tottnak talált követelésekre intézni. Az 1881. évi LX. t-cz. 53., 54., 55., 56., 57., 59., 60., 61., 62., 64., 65., 66., 67. §-ainak a birói végrehajtás alól való mentességeket tárgyazó intézkedései adóvégrehajtások eseteiben is alkalmazandók. Követelések foglalásánál megfelelően alkalmazandók továbbá az 1881 : LX. t.-cz. 79., 80., 81., 82., 83., 121. és 122. §§. rendelkezései is azon eltéréssel: a) hogy a követelés lefoglalásáról a végrehajtást szenvedőnek az adósa oly felhívás mellett értesítendő, hogy a követelést a foglalási Összeg erejéig ne az adózónak, hanem az értesitvényben megnevezett adópénztárba fizesse be, vagy ha másnak részére is biróilag lezálogoltatott, azon biróságnái tegye letétbe, melynek kiküldöttje az első zálogolást eszkö­zölte; és b) hogy jelzálogilag biztosított követelés lezálogolása esetében nemcsak a kiküldött, hanem az adófelügyelő is jogosítva van a telekkönyvi hatóságot a zálogjog bejegyzése végett közvetlenül megkeresni. A lefoglalt készpénz és értékpapírok még a zálogolás napján a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) megőrzés végett átadandók. A községi elöljáróság tartozik az értékpapírokat haladéktalanul az illető adóhivatalnál letétbe helyezni. Az ily letéteket a királyi adóhivatal csak az adófelügyelő utalványára szol­gáltathatja ki. Ha a lefoglalt követelésre előzetes birói végrehajtás nem vezettetett: a kincstárnak jogában áll a lezáiogolt követelést birói felhatalmazás nélkül behajtani. Előzetes birói lefoglalás esetében, ha a behajtással más végrehajtató vagy az ügygond­nok még meg nem bízatott, a kincstári képviselő kívánságára a biróság által ügygondnok kinevezésének mellőzésével a követelés behajtására feljogositandó. Ezen esetben a kincstári képviselő a behajtásra kirendelt ügygondnok jogaival és kötelességeivel bir. (1868 : LX. törvény­czikk 124., 125. és 126. §§.) Ha a lezálogolt követelés a zálogolástól számított félév alatt be nem hajtatik, s az adózó ezen idő alatt tartozását ki nem fizeti, vagy elfogadható más fedezetet nem nyújt: jogában áll a kincstárnak a lezálogolt követelést készpénz-fizetés mellett árverésen eladni. Életjáradék-követelések azonban árverés alá nem bocsáthatók, hanem csak behajtás utján értékesíthetők. A köztörvényhatósági tiszti ügyészek a kir. adófelügyelőt ennek felhívására a lefog­lalt s akár jelzálogilag biztosított, akár nem biztosított követelések iránti végrehajtási el­járásnál a biróság előtt folyamatba teendő perekben képviselni, és a lefoglalt követelések érvényesítése tekintetében a szükséges végrehajtási lépéseket a bíróságok előtt megtenni kötelesek. A bérlő, ki a bérösszeget egy félévnél hosszabb időre előre kifizette vagy fizeti, tar­tozik ezt — ha a foglalásnál jelen van, a foglalás alkalmával azonnal vagy a foglalásróli értesitvény vétele utáa legfeljebb nyolcz nap alatt külön beadványban a végrehajtást eszközlő hatóságnál bejelenteni és okmányilag igazolni, ellenkező esetben a bérelt birtokra a bérlet tartama alatt kivetett állami adókért és az azok alapján törvény szerint kivetett községi pótadóért szavatossággal tartozik s azon esetben, ha a hátralékosnak azon községben, melyben a végrehajtás eszközöltetik, foglalás alá vehető más vagyona nincs, a végrehajtás másod sorban ö ellene intézendő. \

Next

/
Thumbnails
Contents