Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.

Irományszámok - 1881-414

CDXVI. SZÁM. 53 azon része, mely az adótárgy megszűnésének napjától kezdve & kivetési időszak végéig még járna, leíratik ; f) azon házbirtokos, a ki a laküresedés megszűnését (b) pont), a házadó nemének megváltoztatását (c) bb) pont) vagy az adókötelezettség megkezdését (d) pont) megállapító körülményeket a házadó kivetésére hivatott községi, városi közegnél a változás beálltát követő 14 nap alatt be nem jelenti, jövedéki kihágást követ el, — melyre a 100. §. alkalmazandó. 2. A III. osztályú keresetadót illetőleg: a) a három évi kivetési időszak alatt keletkező az 1875: XXIX. t.-cz. 2. §-ának III. pontja értelmében a III. osztályú keresetadó alá tartozó üzletek, fióküzletek és haszonhajtó foglalkozások keletkezésük napjától a kivetési időszak még hátra levő idejére vonatnak adó alá; b) ha adó alá vont üzletek, fióküzletek vagy haszonhajtó foglalkozások ama három évi időszak lejárta előtt megszűnnek, a reájok kivetett adónak azon része, mely az üzlet, fióküzlet vagy foglalkozás megszűnésének napjától a három évi kivetési időszak még hátralévő idejére járna, leíratik. 13. §. Az egy év tartamára érvényes egyenes adótételek kivetésének alapjául szolgálnak: a) a földadónál ezen adónak a kir. adófelügyelő által az adóévet megelőző év utolsó napján mutatkozó kataszteri tiszta jövedelem alapján kidolgozott sommás kimutatása és a földbirtokban előforduló változásokról vezetett nyilvántartás; b) az I. és II. osztályú keresetadónál és a fegyveradónál az adókötelezettek és az adótárgyak összeírásának adatai ; c) az általános jövedelmi pótadónál az 1875: XLVII. t.-cz. 3. és 4. §§-ai értelmében kinyomozott jövedelem ; d) a IV. osztályú kereseti adónál az adózók bevallásai és hivatalos utón szerzett adatok (1875. évi XXIX. t.-cz. 35. §.) ; e) a tőkekamat- és járadék-adónál az adózó által az adóévet megelőző évben bárhol húzott és vallomások vagy hivatalból szerzett adatok segélyével az adózó állandó lakhelyén megállapított összes tőkekamat- és járadék-jövedelem (1875. évi XXII t.-cz. 3. §.) ; /) a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójánál az adóévet megelőző három évi üzleteredmény átlaga (1875 : XXIV. t.-cz. 3. és 4. §§-ai, 1880: LX. t.-cz. l.§.); g) a bányaadónál az adóévet megelőző három évi üzleteredmény átlaga (1875: XXVII. törvényczikk 5. §.); h) a tíadmentességi díjnál hivatalból szerzett adatok és a díjkötelesek bevallásai (1880: XXVII. t.-cz. 10. és 13. §§-ai). 14. §. Az adókötelezettek és az adótárgyak összeírását, ugy a bevallások gyűjtését, a községek (városok) a pénzügyminister által megállapított módon a kir. adófelügyelőnek és a szolgabiráknak (polgármestereknek) felügyelete alatt, esetleg a kir. adófelügyelő által kiküldött pénzügyi tisztviselő közreműködése mellett, saját közegeik által teljesíttetik. A szolgabirák (polgármesterek) vagy a kir. adófelügyelők, vagy ezeknek a helyszínén megjelenő helyettesei, kötelesek az adóösszeirási munkálatok menetét hivatalból ellenőrizni; ha abban hiányokat találnak, a fenforgó akadályok elhárítása iránt azonnal intézkednek; s ha ezen összeirási munkálatok a pénzügyminister által kitűzött határidőben meg nem indíttatnak vagy be nem fejeztetnek, bebizonyult hanyagság esetében, a mulasztó községi (városi) közegeket annyiszor — mennyiszer 5 frttól 25 frtig terjedhető pénzbirságban felebbezéssel a közigazgatási bizottsághoz marasztalják el, esetleg az összeírást teljesítő