Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.

Irományszámok - 1881-414

CDXIV. SZÁM. 39 ft) a községi (városi) és állami közegek ellen a közadók kezeléséről szóló törvény értelmében megállapított kártérítési kötelezettség iránt hozattak ; % az egyenes adó felszólamlást bizottságoknak azon határozataira, melyek az ezen bizottságok másodfokú eldöntése alá tartozó kérdésekben hozattak; 3. a kir. pénzügyigazgatóságoknak azon határozataira, melyek az illeték-kiszabási hivatalok által megszabott illetékek és bírságok jogosságának és helyességének megállapítása, továbbá elévült közvetett adók és illetékek leírása, és illetéktelenül felvett közvetett adók és illetékek visszafizetése iránt hozattak; 4. a törvényhatósági közigazgatási bizottságoknak, illetőleg ezek elnökének, továbbá a kir. adó felügyelőknek és a kir. pénzügyigazgatóságoknak azon határozataira, a melyek által a pénzügyi közigazgatási bírósághoz intézett felebbezések visszautasittattak, vagy az igazolási kérelemnek hely nem adatott; — nemkülönben azon igazolási kérelmek eldöntésére, a melyek a törvény szerint a pénzügyi közigazgatási bíróságok hatásköréhez vannak utalva; 5. a felek és a pénzügyi igazgatás közt az egyenes adó- és illetékügyekre vonatkozólag fenforgó mindazon vitás kérdések eldöntésére, melyeket a törvény ezen bírósághoz utasít. 2. g. A pénzügyi közigazgatási bíróság áll: egy elnökből, a m. kir. Curia tanácselnökével egyenlő ranggal és jelleggel; a szükséges számú itélőbiróból, a m. kir. Curia bíráival egyenlő ranggal és jelleggel ; s a szükséges számú segéd- és kezelő-személyzetből, mely személyzet létszámához tartozó tisztviselők a budapesti kir. ítélőtábla hasonló állású egyéneivel ugyanazon ranggal és jelleggel birnak. Az elnököt akadályoztatása esetén az itélőbirák közül az helyettesíti, a ki rangra nézve legidősebbik. Az alkalmazandó itélőbirák létszámát a szükség mérvéhez képest egyelőre a ministertanács állapitja meg, a pénzügyminister pedig a bírói létszámnak törvényhozási megállapítása iránt a jelen törvény hatályba léptétől számított két év elteltével fog előterjesztést tenni. 3. §. Az elnököt és itélőbirákat a pénzügyministernek előterjesztésére és ellenjegyzése mellett ö Felsége a király nevezi ki. Az elnök vagy az 1869: IV. törvényczikk 6. és 7. §§-ai értelmében bírói hivatal viselésére képesített vagy oly egyének sorából hozandó javaslatba, illetőleg nevezendő ki, kik azon elméleti és gyakorlati képzettséggel birnak, melyet a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883 : I. t.-cz. azon tisztviselőkre nézve megállapít, kik a pénzügyministerium központi igazgatásának fogalmazási szakánál alkalmaztatnak, érintetlenül hagyatván az 1883:1. t.-cz. 31. §-ánakrendelkezése. Az itélőbirák fele a bírói hivatal viselésére képesített egyének sorából (1869 : IV. t.-cz. 6. és 7. §§.), hason fele pedig az elnökre nézve a fentebbi pontban meghatározott második minősítésnek megfelelő egyének sorából hozandók javaslatba, illetőleg nevezendők ki. A segéd- és kezelő-személyzet létszámához tartozó tisztviselők ideiglenes vagy végleges kinevezésének joga — az elnök meghallgatása után — a pénzügyminis tért illeti. A segéd- és kezelő-személyzet minősítésére az 1883: I. t.-cz. rendelkezései szolgálnak irányadóul. A szolgákat az elnök nevezi ki. 4. §. A pénzügyi közigazgatási bíróság elnökére és birói tagjaira teljes hatályiyal kiterjednek az 1869 : IV. törvényczikk 8., 9.,1 10,, 11., 12., 13,, 14., 15., 16., 17. és 19. §§-ainak és az 1871 : IX. t.-cz. határozmányai, azon módositással azonban, hogy az ezen törvényekben