Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.
Irományszámok - 1881-437
CDXXXVII.SZÁ1I.- 13 i 15. §. Nem ritka eset, hogy azon személyek, a kik egymással házasságtörést követtek el, vágyva vágynak arra, hogy egymással összekelhessenek. Ezen vágy őket oly erkölcstelen tettekre ösztönözhetné, a melyek az egybekelésüket akadályozó házasság felbontására lennének irányozva, ha vágyuk teljesülhetésének reményétől őket a törvény meg nem fosztaná. Az egybekelés tilalmát mégis az egymással elkövetett házasságtörésnek az egybekelés előtt biróságilag történt bebizonyításához, mint feltételhez kell kötni, azért, hogy eleje vétessék azon különben előfordulható gyűlöletes puhatolásoknak, a melyek sok esetben csak a már egybekelt házastársaknak nyugtalanitását s másoknak megbotránkoztatását idéznék elő, a nélkül, hogy eredményre vezetnének. Különben az 1876. évi rendeletnek 18. §-a szintén azon feltételt tartalmazza: >Si commissum adulterium ante contractual matrimonium judicialiter edoctum fuit.« 16. §. A házastársak egyike élete ellen házassági czélból elkövetett vagy megkísérelt bűntett alatt, a magyar büntető törvénykönyv XVIII. fejezetében meghatározott gyilkosság és szándékos emberölés bűntettei értendők. Nem vétetett fel a jelen §-ban megállapított házassági akadály feltételéül az, hogy az emberölő és annak házastársa, a kinek élete ellen merényletet követett el, egymásnak házasságot ígértek legyen, hanem az 1876. évi rendelet 19. §-ával egyezőleg a házassági akadály fennforgónak javasoltatik akkor is, ha a bűntettes a büntettet kölcsönös házassági Ígéret nélkül, de házassági czélból követte el vagy kísérelte meg. Ezen szigorú rendelkezés czélja az: hogy a bűnös czél lehetetlenitése által a bűntett elkövetésének eleje vétessék, mert megtörténhetnék, hogy a házastárs, a kivel a bűntettes Összekelni óhajt, ez utóbbinak nem igért ugyan házasságot, de ennek mégis akár indokolt, akár indokolatlan reménye volt, a házassági beleegyezést később megnyerhetni, mely remény ôt a bűntett elkövetésére ösztönözné, ha a házasság akadályba nem ütköznék. 17. §. A beleegyezés a házasságkötés érvényének egyik nélkülözhetlen feltétele. Ez okból jeleltetik meg házassági akadályul minden olyan körülmény, a mely a szabad beleegyezést megszünteti vagy korlátozza. (7. §. 1., 2., 3. pontjai stb.) Ily korlátul szolgálhatna az eljegyzés vagy a házasság igérése is, ha a házasság kötésére nézve jogi hatálylyal bírna. Azért, hogy ez iránt minden lehető kétely eloszlattassék, vétetett fel a jelen §-ba azon határozmány, mely szerint az eljegyzés (két különböző nembeli személy között), vagy a házasságnak gérése (egy harmadik személyivel kötendő) házasságnak nem akadálya s nem von maga után jogszerű kötelezettséget (az eljegyzettek közötti) házasságkötésre nézve. Habár a jelen törvényjavaslatban a vagyoni jog érintetlenül hagyatik, mégis az eljegyzés vagyonjogi hatálya megállapításának felvétele szükségesnek mutatkozott, mert a keresztények és izraeliták között jövőben előfordulható eljegyzés különben vagyonjogi hatályára nézve jogszabály nélkül maradna. Magától értetik, hogy a jelen törvényjavaslatban csak olyan eljegyzésről lehet szó, a mely a jelenleg tervezett törvény alapján t. i. keresztény és izraelita között kötendő házasságra vonatkozik. 17*
