Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.
Irományszámok - 1881-432
CDXXXII. SZÁM. lia 46. §. À házasság érvénytelenítése végett inditott pereknél, a vélelem mindig a házasság érvényessége mellett van. Az állított házassági akadály tehát teljesen bebizonyítandó és e részben sem a házastársak egybehangzó vallomása nem bir bizonyító erővel, sem ez iránt a házastársak esküjének hely nem adandó. 47. §. Ha a házassági kötelesség teljesítését gátló, az egybekelést megelőző örökös tehetetlenség állíttatik, de az, hogy a tehetetlenség örökös-e vagy csak időleges, szakértők, t i. tapasztalt orvosok és sebészek, s a körülményekhez képest szülészek vagy szülésznők által teljes biztossággal meg nem áilapittathatik ; a házastársak még egy évi együttlakásra utasitandók s csak az esetben nyilvánítandó a házasság érvénytelennek, ha a fölebbi módon bebizonyíttatnék, hogy a tehetetlenség ezen idő alatt is tarlóit. B) Időleges elválás végett. 48. §. A házastársak, ha közös egyetértéssel egymástól időlegesen elválni akarnak, kötelesek elválási szándékukat indokaikkal együtt, a rendes lakásukra nézve illetékes szolgabíró illetőleg polgármester előtt kinyilatkoztatni. Ezen tisztviselő kötelessége a házastársakat az összekeiésök alkalmával kölcsönösen tett ünnepélyes igéretükre emlékeztetni s az elválás káros következményeire figyelmeztetni. Ezen békéltetési kísérlet kétszer és pedig hat-hat hét után ismétlendő, miről mindannyiszor külön jegyzőkönyv veendő fel. Ha a békéltetési kísérlet foganat nélkül maradt, a szolgabíró illetőleg polgármester a feleknek a jegyzőkönyvek alapján bizonyítványt ád arról, hogy a háromszor megkisérlett békéltetés ellenére elválási kívánságuknál megmaradnak. 49. §. A házastársakat, ha az elválási kérelmet ezen bizonyítvány melléklése mellett az illetékes bírósághoz (40. §.) benyújtották: a bíróság személyes megjelenésre maga elé idézi, a békéltetést még egyszer megkísérli, s ha előtte élő szóval kinyilatkoztatják, hogy mind az elválás iránt, mind a vagyont és tartást illető feltételekre nézve maguk közt megegyeztek, és ha kiskorú gyermek nincs : a kért elválás minden további vizsgálat nélkül itéletileg megengedendő. 50. §. Ha a házasságból kiskorú gyermek van : a közös egyetértéssel kért időleges elválás az előző §-okban felemiitett feltételek mellett csak akkor engedhető meg, ha az elválni akaró házasfelek kimutatják, hogy a kiskorú gyermek vagy gyermekek tartásáról az illetékes gyámhatóság által jóváhagyott módon gondoskodva van. Ha az elválni akaró felek az iránt, hogy a gyermeket vagy gyermekeket melyik szülő tartsa magánál, meg nem egyeztek : a bíróság a nélkül, hogy ez iránt külön pernek helyt engedne, a szükséges tárgyalások befejezte után az elválási kérelem fölötti határozattal egyidejűleg az 1877: XX. t. ez. 13. §-a értelmében határoz. 51. §. Ha az egyik fél az elválásba beleegyezni nem akar, s a másik félnek erre törvényszerű oka (52. §.) van : az elválási kérelemnek a bírósághoz való terjesztését ekkor is meg kell a szolgabíró, illetőleg polgármester békéltetési kísérleteinek előzni. 15*
