Főrendiházi irományok, 1881. VI. kötet • 360-404. sz.
Irományszámok - 1881-368
CCCLXVIII. SZÁM. 155 szerinti kamatoknak feleltek meg. Nehogy ily visszásságok jövőre is fenmaradjanak, ezélszertí volt ezt a szokást is megtiltani. Végül eltiltatott értékpapírokat részfizetés mellett ügynökök által eladni (10. §). Az eddigi tapasztalatok szerint a visszaélések legnagyobb része az ügynökök ellenőrizhetlen eljárására vezethető vissza; ezek az ügynökök városról városra, faluról falura utazva, házról házra menve, nagyszerű Ígéretekkel és ámításokkal igyekeztek újabb meg újabb részletügyletek megkötésére bírni a közönséget, nem törődve azzal, mikép fog az igy létrejött ügylet lebonyolittatni, miután náluk a főczél csak az volt, hogy a rendesen náluk fizetett első részletet, a mely közönségesen a többi részleteknél nagyobb is szokott lenni, és az ügynök provisiója számára volt fentartva, megkapják s azután az ügyletet további folytatás végett czégükre hagyják. A czég ismét, nehogy az ügynökök által tett túlnagy ígéretek következtében esetleg támadásoknak legyen kitéve, rendesen a részletiveken világosan kitüntette azt, hogy vele szemben csakis a részletiven foglaltak bírnak kötelező erővel s ekkép igyekezett magát biztositani a tán különben szívesen látott ügynöki ígéretekkel szemben. Nem lehet tagadni, hogy az ügynöki intézmény újabb időben számos ügyleteknél divatozni kezd és az üzleti életben átalában előtérbe kezd nyomulni; az ügynökök ellen minden oldalról felmerülő panaszok folytán ezen intézmény szabályzását illetőleg is talán előbb utóbb szükséges lesz törvényhozásilag intézkedni, s igy részben fölmerülhetne tán az a nézet is, hogy egyelőre, mi g ez az ügy végleg nem rendeztetik, egyátalában ne történjék kivételes intézkedés. Minthogy azonban épen a részletüzletnél oly visszaélések jelentkeztek, a melyeket eltörölni tán akkor se lehetne, ha különben az üzlet még oly szigorú szabályozása mellett az ügynökök iránt nem történnék semmiféle gondoskodás: szükséges volt ezt az intézményt tüzetes figyelem tárgyává tenni. Lehetett volna az ügynökök működését kellő szabályozás által korlátolni. Ez esetben meg kellett volna talán határozni, hogy mily feltételek mellett, mily okmányok felmutatása esetén, mily hatósági ellenőrzés alatt lehet valaki ügynök ; — meg kellett volna talán állapítani azt, hogy a tulaj dónk épeni ügylet megkötésére az ügynök nincs is fölhatalmazva ; — meg kellett volna határozni azt is, hogy mily viszonyban áll az ügynök illetőleg működése, az őt kiküldő czéggel szemben. De mindezen pontoknál nagy nehézség mutatkozott, főkép abban, hogy nem lehetett a czéget magát ügynökének cselekményeiért, illetőleg mulasztásaiért felelősségre vonni, és a nélkül az intézkedések meglehetősen hatálynélkülieknek, illetőleg az üzlet megbízható voltára nézve alárendelteknek bizonyultak volna. Ily körülmények közt legczélszerübbnek látszott egyátalában megtiltani az ügynökök működését és ezt a részletüzlet veszélyeztetése nélkül annál is inkább lehetett tenni, minthogy az üzleteknek a vidéken való terjesztésére az állandó ügynökök, illetőleg megtelepedett czégek, kik mellesleg főüzletükben a részletüzletet is folytathatnák, eléggé alkalmasok és maga az Ügylet nem tekinthető olyannak, a melyet okvetlenül, mindenáron, még házról házra járó ügynökök által is terjeszteni kell. A törvényjavaslat szabályozva az ügyletet, meghatározza azt, hogy mikép kell annak létrejönnie. Ë részben megállapítja a) a kiállítandó okmány kellékeit, 6) a könyvelés módozatait és e) az ügylet biztosítására szolgáló alapot, az eladott értékpapír őrzését. Az ezen ügyletnél használandó okmány kellékei (5 §.) a következők : az okirat homlokzatán feUímóen »részlet-iv* szó alkalmazandó. Ezt azért volt szükséges megkívánni, mivel az eddig folytatott ügyleteknél ép az a körülmény, hogy mindenfélekép valódi értékpapír alakját kívánták feltüntetni s az ügylet lényege, a mennyire lehetett, elrejtőzve, lehető kis betűkkel és félreeső helyen lett felemlítve, tévútra vezette a közönséget. A többi kellékek, jelesül az okiratnak a czég aláirásával ellátása, az ügylet megkötésének ideje, az eladott értékpapír minősége, száma, névértéke, árfolyama, a vételár összege, a fizetési részletek a fizetés ideje és helye, végül a törvény szó szerinti szövepe, mind olyanok, a melyek által el lehet 20*
