Főrendiházi irományok, 1881. V. kötet • 288-359. sz.
Irományszámok - 1881-303
cccin. SZÁM. 89 303. szám. (LI. ÜLÉS 477. 2) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház pénzügyi bizottságának „a biztosítási és ezekhez hasonló szerződésektől fizetendő illetékekről" szőlő törvényjavaslat tárgyában. A biztositási ügyletek eddig átalában véve a Il-od fokozatú illeték alá esnek. Eme körülmény azonban úgy a biztositókra, mint a pénzintézetekre hátrányos, mert a fokozat egyformán alkalmaztatván, a kisebb és nagyobb biztositási összegekre, a fizetendő járulék a kisebb biztositókat aránylag nagyobb mértékben terheli, az intézetek pedig minden egyes esetet külön nyilvántartani, az illetéket külön kiszámitani és fizetni kénytelenek. Eme hátrányokhoz a pénzintézetek fennebb ecsetelt kezelésével kapcsolatos pénzügyi ellenőrzés nehézkes voltán kivül még az is járul, hogy a biztositási üzlet fejlődésével és a különböző fizetéseknek fokozásával nem tart lépést a kincstár jövedelme sem. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a fennebbi hátrányok megszüntetésére nézve tartalmaz rendelkezéseket. A százaléki illetékek behozatalára, az évnegyedi ügyletek egyesitésére, illetve a százalékos illetékek tömeges kirovására vonatkozó intézkedések nemcsak arányos fizetést, a kincstárnak az üzlet fejlődésével és a különböző fizetések fokozásával lépést tartó jövedelmet biztosítanak., hanem a kezelést úgy az intézetekre, mint az államra nézve egyszerűsitik, s a kapcsolatos terheket könnyítik. Figyelembe véve tehát azt. hogy a fennebbi intézkedések az államháztartás egyensúlyának helyreállítására irányuló törekvés közepette ép oly méltányosak a kincstárra, mint előnyösek a biztosító intézetekre nézve, s az illetéktétel ha némi (átlag 1%-ot valamivel meghaladó mérvben) emelésben is-részesül ugyan, de a kisebb összegekre nézve kisebb az emelkedés és a kirovás egészen arányos, a mérték ipedig akkora, hogy azt a biztositási ügylet minden nagyobb zavar nélkül elviselheti: a bizottság a kérdéses törvényjavaslatot a ministeri indokolás alapján változatlan elfogadásra oly megjegyzéssel ajánlja, hogy az elemi és állatbiztosítási kártérítések fizetéséről szóló vétbizonyitványok illetékmentessége ezentúl is fentartatik, viszontbiztosítási ügyletektől csupán 7» % illeték lesz fizetendő, s a már megkötött biztositási szerződések után csak a szabályszerű illeték fele fog kiszabatni. Budapest, 1883. évi január hó 22-én. Dr. Haynald Lajos s. &., bizottsági elnök. Br. Budnyánszky József s. h, bizottsági jegyző. FŐRENDI IROMÁNYOK. V. 1881—84. is
