Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.

Irományszámok - 1881-191

CXGL SZÁM. 89 E helyt azonban nem mulaszthatja el a bizottság kiemelni, hogy a textil-iparra javaslatba hozott védelem túlnyomólag az osztrák iparra előnyös. Miután azonban jogos kívánalom, hogy az osztrák ipar ama leglényegesebb ága védelemben részesittessék akkor, midőn Németország az osztrák iparral termékeivel szemben határozott merev irányt követ, és a többi államok ebbeli elonyösebb versenye és ipari túltermelése minden piaczot elárasztani kész, s igy az osztrák ipar mondhatni eddigi fennállásában veszélyeztetve, a kezdet nehézségével küzdő magyar ipar pedig fejlődésében megakasztva van, -— a szóban forgó védelem annyival kevésbbé kifogásolható, mivel a gyapjúszövetek egyik fontosabb tételén (158a) és a szőnyegeken (1586) kiyül luxus-czikkeket sújt, s igy inkább pénzügyi jelentőségű. A magyar mezőgazdaság és ipar érdekében jelentőséggel biró vámok és vámemelések következők : Árpa, zab, tengeri, rozs 25; búza, törköly, kétszeres, tatárka, köles és hüvelyesek 50 kr. 100 klgként az eddigi vámmentesség helyett; a borhordókban 12 frt helyett 20 frt; disznó-ludzsir és szalonna 8 frt helyett 16 frt, a ló és csikó darabja (eddig vm.) 10 frt; liszt és őrlemények (eddig vm.) 1 frt 50 kr. ; asphalt— raastix és asphalt— bitumen (eddig vm.) 1 frt; közönséges bőr 8 frt helyett 9 frt; cserzett juh- és kecskebőr 2 frt helyett 6 frt; talpbőr 8 frt helyett 18 frt; nyersvas és ócskavas 50 kr. helyett 80 kr. A femiebbi vámok közt különös figyelmet érdemelnek a gabonavámok s noha azok a Dalmátiának és a quarnerói szigetcsoportnak engedélyezendő kedvezmény, nemkülönben a Romániával az 1886. év végéig fennálló kereskedelmi szerződés által némi módosulást szenvednek, kétségbevonhatlan, hogy nyersterraele'sünk a gabonavámok által némi védelmet nyer kivált Oroszország és az egyesült államok versenye ellen, s főleg a vasuttarif politikának a vámtarifhan lefektetett alapelvek melleit való kezelése esetén nagyobb mértékben biztositíathatik részére a közös vámterület piacza. A Dalmatia és quarnerói szigetek részéé javasolt kedvezmény abból állandna, hogy oda a szükségletek fedezésére évenként 8,000 mm. kukoricza, és 20,000 mm. bnza és köles vámmentesen lenne bevehető. 1880. évig a quarnerói szigetek vámkülzetet, Dalmatia pedig külön vámterületet képezett, s a gabona a quarnerói szigetekbe mindenkor vámmentesen vitetett be, a Dalmátiában érvényben volt külön vámtarifa értelmében pedig a gabonafajok behozatala 20 kr. vámmai sújtatott, de ezen vám alól mindig kivételek engedtettek, sőt az 1868. évi XXXVI. t.-cz. 3. §-ában ép Dalmatia külön viszonyainak tekintetbe vételével elrendeltetett, hogy azon czikkek, melyek több külállammal kötött kereskedelmi szerződések szerint ezen szerződéses államokból egészen vámmentesen vitetnek be Dalmátországba, azon esetben is vámmentesek, — ha oda az általános osztrák-magyar vámterületből, vagy a várakülzetek akármelyikéből vitetnek be, s eme intézkedés folytán 1868. év óta a gabona vámmentesen ment Dalmátiába, ha az akár az osztrák-magyar vámterületből, akár a vámkülzetekbői származott. A statistikai adatok bizonyítják, hogy Dalmatia rendes szükségletének nagy részét okvetlenül behozatal által kénytelen fedezni. (Bevittek gabonát 1877-ben 177,000, 1878-ban 192,000, 1879 ben 203 000 mmázsát). Tekintve a dalmatiai viszonyok folytán az ottani lakosság szegénységét, továbbá azt, hogy ily elsőrendű élelmi szükségletnek vám által való megdrágítása akkor, midőn Dalmatia a közös vámterületbe történt bevonás által amúgy is magasabb vámok fizetésére szoríttatott, terhelőnek mondható : a fennebbi kedvezmény annyival is inkább méltányos, mert a pénzügyi veszteség 30,000 írtnál magasabb nem lehet, s a kérdéses mennyiség is csak a tényleg beálló szükséghez képest, az egyes vidékek szerint felosztva, kellő ellenőrzés mellett lesz bevihető. A nyers vas vámjának felemelése folytán a többi vasnemeknél és vasárúknál is indokoltnak látszott az emelés. Miután azonban ezen czikkek már á jelenleg is magasabb vámok alá esnek, és másrészt a külföldi verseny e czikkeknél nem oly érezhető, mint a nyers FŐRENDI IROMÁNYOK. IIL Í881/84. 12