Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.
Irományszámok - 1881-190
86 CXC. SZÁM. 2. rovat. A Tisza és mellékfolyói mentében alakult vízszabályozási és armen* tesitési társulatok által az 1879. évi XXXV. t.-cz. értelmében visszatérített állami előlegek kamataiból — 3231 frt 79Vs kr., mely összeg azonban . el lensuiyoztatik az átmeneti kiad. III. fej. 5. ez. a. mutatkozó 30,333 frt 34 kr. megtakarítással. Az eddig felhozottak a bizottság nézete szerint kellően indnkolják a képviselőház f. évi május hó 4-én tartott üléséből 1345. sz. a. hozott határozat 1. és 24k pontjainak elfogadását, a 3-ik pont támogatására pedig a következők hozatnak fel: Az államszámvevőszék az előirányzott kiadások és bevételek összesíteti; kimutatásába a költségvetési törvényben megállapított összegeken kivül csakis a szoros értelemben vett póthitel törvények által engedélyezett bevételeket és kiadásokat veszi fal, melyeknek Összege az illető törvény czikkben számszerű kifejezést nyer, mig a kormány által külön törvények felhatalmazása alapján eszközölt kiadások és bevételek, ha azok a felhatalmazást nyújtó törvényben számszerűleg megállapítva nincsenek, az előirányzott Összegek rovatában nem, hanem a pénztárilag foganatosított tényleges eredményék kimutatásában szerepelnek. E két rendbeli kiadások és bevételek közt, lényegüket tekintve különbség nincs, s miután azoknak a gyakorlat szerinti különválasztása, melytől sz állami számvevőszék eddig el nem térhetett, sok tévedésre szolgáltathat alkalmat és ez által a zárszámadási eredmények gyakarlati használhatóságát az Összehasonlítás tekintetében lényegesen csökkentik, kivonatosnak mutatkozik annak kimondása, hogy a különös felhatalmazás alapján eszközölt kiadások és bevételek, habár a felhatalmazást nyújtó törvényben nincsenek is számszerűleg megállapítva, a zárszámadásokban a költségvetési törvény hasonló természetű kiadásai, illetőleg bevételei között az utalványozásnak megfelelő előirányzattal, mint előirányzaszermti összegek számolandók el. A fentebbiek folytán tehát a bizottság tiszteletteljesen javasolja, hogy a nmgú főrendiház a kérdéses képviselőházi határozathoz járuljon hozzá, illetőleg azt országos határozattá emelje, mindazonáltal oly hozzáadással, mikép a 3-ik pont első sorából a következei szavak: »Mondja ki a képviselőház, hogy« hagyassanak el. Ezek után a bizottság még a következők kiemelését tartja kötelességének: 1. A szőlö'dézsmaváltság kötelezettek hátralékai az 1880. évi VII. t.-cz.-ben nyújtott kedvezmények mellett is mindinkább szaporodván, a pénzügyminister ur az adófelügyelőket a hátralékok behajtására erélyesen utasította — s ha eme intézkedésnek nem lenne eredménye avagy oly adatok merülnének fel, melyek a már nyújtott kedvezmények bővítését tennék szükségessé, megfelelő javaslat fog tétetni a törvényhozásnak oly végből, hogy egyfelől a váltság kötelezettek tartozásaikat ingatlan vagyonuk megtámadása nélkül leróhassak, másfelől a tartozások rendes befizetése biztosíttassak. 2. Az 1870. évi X. t.Hiz. alapján felvett 30 millió frt kölcsönre befolyt 24 millió frt terhére 25.080,041 frt 93Vs kr, utalványozta!ott. Miután azonban az alap felszámolására vonatkozó tárgyalás még folyamatban van, a kérdés tisztába hozatala egyelőre függőben hagyandó. 3. Ugyancsak az 1870. évi X. t.-cz. alapján felvett 30 millió frt névértékű kölcsön kezelésére vonatkozólag az állami számvevőszék részéről tett megjegyzésekkel szemben igazolható, hogy a nevezett kölcsön ügyében követett eljárás teljesen megfelel az 1870» évi X. t.-cz. intézkedéseinek, továbbá az 1870. évi ápril 12-iki alapszeződéstől való eltérés a fenforg ó körülmények közt indokolva volt és a végeredményre nézve változást nem idézett elő. 4. A tisza-szegedi nyereménykölcsönnél mutatkozó 742,180 frt kevesblet teljes fedezete biztosítva van. 5. A réese-práesai szárnyvonal telekkönyve is megnyittatott; az 1867. évi XIII. t-cz. alapján felvett vasúti kölcsön évi járadékainak az illető vonalakra való bekebelezése előtt állott nehézségek a közlekedési mmisterium részéről eíhárittattak, agy hogy jelenleg az illető bíróságok szabályszerű eljárásának mi sem áll útjában; a gömöri vasutakat illető, e vasutaknak
