Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.
Irományszámok - 1881-191
148 CXCI. SZÁM. nyers vassal szemben határozott előny biztosíttatik. Igaz ugyan, hogy a magyar vas, s átalában a vámterületen belől gyártott vas tulajdonságainál fogva sok esetben megkívánja, hogy idegen vasfajokkal különösen angol és némely németországi (ilsedi) vassal vegyi!lessék; és a vám fölemelése nem is a külföldi vasnak tökéletes kizáratását akarja czélozni, de igenis azt legalább részben óhajtja elérni, hogy ott hol vasunk kellő alkalmazást nyerhetne, de jelenleg azt azért nem nyeri, mert előállitásánál és szállításánál fogva olcsóbb külföldi vassal nem tud versenyezni, ott jövendőben a magasabb vám védelme alatt hódítsa meg azt a területet, a mely a vámvonal által számára biztosítva lehetne. Hogy mily mérvben veszélyezteti a külföld saját vámterületünket, kitűnik a következő táblázatból : behozatott érben nversvas vashulladék 1877 380,944 mm. 108,827 mm 1878 393,429 > 323,036 > 1879 458,000 > 154,717 » 1880 555,359 > 215,969 > 1881 620.643 > 324,843 » Az ócska töredék vas és vashulladék fogalma határozottan körüliratik az által, hogy a javaslatban világosan kivan mondva, hogy azok csak az esetben osztályozhatók a nyers vassal egy categoriába, ha olvasztásra vagy forrasztásra valók. Ha azonban közvetlenül egyéb alkalmazásra is fordíthatók többé a nyers vassal egy osztályba nem sorozhatok. A jegyzetben a kormány felhatalmazást nyer a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok kormányával egyetértőleg kivételes esetekben megengedni, hogy oly műhelyek, melyek ócska- és töredékvasat kohászatilag feldolgoznak a felhasználás ellenőrzése mellett ily vasat a mostani, azaz 50 krros vám mellett behozhassanak. — Ezen kedvezmény megadhatása főleg oly művek érdekében kéretik, melyek ócska vas feldolgozására vannak berendezve és földrajzi fekvésüknél fogva oda utalvák, hogy ezen anyagot a német vámterületről szállítsák. A nyers vas vámjának 50 krról 80 krra történt fölemelése folytán a többi vasnemeknél és vasáruknál is indokoltnak látszottaz emelés, de miután ezen czikkek már a jelenlegi vámok által is aránylag magasabb vámok alá esnek, és másrészt a külföldi verseny e ezikkeknél nem oly érezhető, mint a nyers vasnál, az emelés nem történik oly arányokban, hanem az egyes czikkek jelentősége és éitéke vétetett alapul a javaslatba hozott vámoknál. így a buczavas és ingot vámja 1 frt 50 krról í frt 60 krra emeltetik; — a nem formás vas és aczél rudakban, kovácsoltan vagy hengerelten 25 krral emeltetik és a vám lesz jövőben 2 frt 75 kr. a mostani 2 frt 50 kr, helyeit. — Ezen tarifa számnak (259 a) megfelelő tételébe (52 c) 2) esnek jelenleg még a nagyjából kovácsolt gép részek és kocsirészek (tengelyek, forgattyúk és effélék), a mennyiben egyenkint 25 kilogram vagy nagyobb súlyúak, és a kovácsolt vasból való csövek. Ezen árúk a javaslat szerint többé külön megnevezve nem lesznek, hanem a vascsövek kivételével (264 sz.) a 263. a) tarifszám szerint, mint durva árúk, kovácsolt vasból és pedig a súlyra való tekintet nélkül 4 frtjával fognak vámoztatni. Ezen áthelyezés, illetőleg vámfelemelés nemcsak ezen árúk magasabb értékében találja indokolását, hanem czélszerünek látszik ezen árúkat jeliegüknek megfelelőleg, mint kész kovács-árúkat kezelni. A formás vas és aczél vámja (3 frt 50 kr.) változatlanul marad, hanem az ezen tarifaszám (259 b) megfelelő tételében (52 d) jelenleg szintén oly árúk vannak felsorolva (keréktalpvas, ekevas, horgonyok, horgony- és horgonylánczok), melyeket a kész durvaárúkhoz áthelyezni illetőleg magasabb vám alá helyezni az emiitett okoknál fogva czélszerü volt.
