Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.
Irományszámok - 1881-191
132 CXCI. SZÁM. tattak és az eredeti javaslatban megállapitott 60 és 80 frt vám helyett 50 frtos vám alá vétettek. A magyar kormány már 1878-ban vitatta azt, hogy az angol conventional szemben avaslatba hozott magasabb gyapjúárú-vámok nem prohibitiv jellegűek, és ha az osztrák iparnak nagyobb védelmet biztosítanak is, megengedik még mindig a külföldi ái'únak rendszeres behozatalát s igy lehetővé teszik azt, hogy a külföldi gyártmányok versenye mellett az osztrák ipar kizárólagos uraima a belföldi fogyasztási területen kellően ellensúlyoztassék. Hogy ez igy áll, legvilágosabban megtelhető a külön meg nem nevezett gyapjúárúk forgalmi adataiból, melyek feltüntetik, hogy a behozatal 1879. óta még nagyobb Összegeket mutat fel, mint pl. az 1877-ben történt behozatal. • Ha e mellett tekintetbe vétetik még, hogy a német vámterület, valamint Francziaország is legújabban gyapjúárú-vámjait oly mérvben emelték, hogy az ezen placzokról ekkép kiszorított angol gyártmány nagyobb beözönlésétől méltán tartani lehet, az osztrák iparos körök követelései eléggé indokoltaknak és a kormánynak a gyapjúárúk vámjainak felemeléséhez történt hozzájárulása igazoltnak fog látszani. A javaslatba hozott módosítások részletei a következők: — A gyapjú- és szőrtáblák jelenleg ugy kezeltetnek, mint a pamutvatta és 5 frtos vám alá esnek. Kalapnemez már jelenleg is 9 frtot fizet. Vámkezelési szempontból czélszerűnek látszott ezen árúkat egy tarifaszám alá sorolni és a gyapjú-vattát (mely különben sem képez a forgalomban nagy jelentőségű tárgyat) 5 írtról 9 frtra emelni. A gyapjúfonalak vámozásában lényeges változás nem történt. A vigognefonalak vámozását illetőleg határozott vám jelöltetik ki már a tarifában, a mi eddig nem történt. Ezen fonalak pamutból valók és rendesen gyapjúval kevertek, de a gyapjú mennyisége néha alig tesz 3—4°/o-ot. Jelenleg, ha tisztán pamutból valók, mint pamutfonalak vámoztatnak a 30. tétel szerint és finomságukhoz képest 10, 12 vagy 16 frt vám alá esnek, ha ellenben gyapjúval vegyitettek mint gyapjúfonalak kezeltetnek a 34. c. tétel szerint és pedig miután többnyire festve fordulnak elo, 12 frt jávai. Sok esetben igen nehéz lévén megállapitani, vajon a vigognefonalak tartalmaznak-e gyapjút vagy nem, azért czélszerűnek látszott, minden megkülönböztetés nélkül azokat ezen osztályba sorolni és névleg felemliteni. A kemény fésűs fonal (Weftfonal) nyers állapotban jelenleg átalában 1*50 frtos vám alá esik. Miután kivált osztrák vámhivataloknál kitűnt az, hogy ezen kedvezmény számos visszaélésre nyújtott alkalmat, a mennyiben egyéb nyers fonalak is weft-fonalnak vallattak be és megkülönböztetése más kemény fésűs fonalaktól nehéz és nagyobb gyakorlatot tételez fel a vámhivataltól, czélszerűnek látszott ezen kedvezményt csak külön e czélra felhatalmazott vámhivatalokra már a törvényben megszorítani, a mi különben is rendeleti utón bármikor meg lett volna tehető. A 155. tarifaszám megfelel nagyjában a mostani vámtarifa 38. a) tételének. A változások, melyek e tételnél javaslatba hozatnak, a következők : — Az eddig külön felemlítve volt matrózposztó (sigona) és da ró ez a javaslatba többé fel nem vétettek. Ezen kelmék külön megnevezésének elejtésére szolgál az, hogy azok a nemzetközi forgalom tárgyát nem szokták képezni és külön megnevezésük csak visszaélésre szolgáltatott alkalmat. A mostani tarifánkban előforduló kifejezés >ku*tya-, borjú- vagy marhaszőrből készült szövetek és fonadékok« helyébe világosan meg van jelölve az az árúczikk, mely itt értetik, t. i. a lábszőnyegek és miután csak ritkán készülnek tisztán az emiitett szőrnemekből, hanem majdnem kivétel nélkül gyapjúval vagy műgyapjúval (shoddy) vegyitvék, kételyek mellőzése végett czélszerűnek látszott határozottan kimondani, hogy az emiitett lábszőnyegek ily anyagokkal vegyesen is ezen tétel alá és nem, mint eddig, más magasabb vámok alá sorozandók.
