Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.

Irományszámok - 1881-191

ICH CXGI. SZÁM; osztrák-magyar monarchiából származó többi bevitel a német vámterület bevitelében szerepel. Ez azonban nem változtat állításunkon, mert a német vámterület búza- és liszt-kivitele Nagybritanniába szintén csökkent és ezen hanyatlás nem keletkezett egyedül a német termények kiviíelének csökkenéséből hanem részben a német vámterületen keresztül való átvitelűnk apadásának is tulajdonítandó, mi különben a német vámterületre kivitt mennyiségek kimutatásaiból is következtethető. A német vámterületről ugyanis kivitetett Nagybritanniába búza és liszt, ez utóbbi búzára átszámítva (angol mázsa): 1866. 6.801,657 1874. 4.012,066 1867. 7.873,216 1875. 6.613.544 1868. 7.224,597 1876. 3.487,672 1869. 7.546,638 1877. 7.004,360 1870. 4.487,773 1878. 6.511,560 1871. 4.258,823 1879. 4.757,794 1872. 5.183,601 1880. 2.821,164 1873. 3.019,406 Amerika versenyével már tovább is megy és nemsokára a Continensen is domináló szerepet fog játszani. A délnémetországi kereskedelmi kamarák 1880. évi jelentéseikben kiemelik, hogy az Egyesült Államok már ott is veszedelmes versenyzők gyanánt jelentkeznek. — Az igy átalakult közgazdasági helyzet és kivált Németország vám-és vasúti politikája okvetlenül oda terelnek bennünket is, hogy mezőgazdasági terményeink kelendőségét legalább ott, hol azt vámtarifánk helyes berendezése által tehetjük, biztosítsuk, s ez okból vámtarifánkat mezőgazdasági terményeink szempontjá.ból kellett revideálni s úgynevezett agrár vámok meghonosításáról gondoskodni. De midőn a kormány, a német birodalommal tarifaszerződés létrejötte végett folytatott tárgyalások meghiúsulása után a most kifejtett szempontból és főkép nyers terményeink és hazai iparczikkeiok kellő biztosítása czéijából hozzájárult vámtarifánk revisiójához, egy perczig sem kételkedhetett, hogy annak átalánosnak, a vámterület közgazdaságának minden ágára kiterjedőnek kell lenni. Mellőzhetőnek véljük azon okok fejtegetését, melyek folytán az Ausztriával fennálló vám szövetség mellett kezdettől lógva kizártnak kellett tekinteni tarifánknak kizárólag vagy csak túlnyomólag is pénzügyi és agrárszempontból foganatosítandó revi sióját. Vámtarifánk revisiójának alapja a vámterület közösségében keresendő és ebből kifolyólag a két állam közművelődési viszonyainak kölcsönös támogatása és a közös közgazdasági érdeknek megfelelő irány volt az, a melyet a revisió keresztülvitelénél szem előtt tartani kellett. Ily szempontból felfogva tarifánk revisiójának feladatát a kormány nemcsak nyers terményeink, állataink és a specialis magyar iparczikkek vámjának felemelését, illetőleg kellő megállapítását követelte, hanem az ugyanazon helyzet által érintett osztrák ipar kiváns<: is figyelembe kellett vennie és az iparczikkek vámjainak osztrák részről javaslatba hozott felemeléséhez, a mennyiben az érdekek követelményein túl nem mentek, annyival is inkább hozzá lehetett járulnia, mert több iparczikknél, mint pl. a vas és vasárúknál, gépeknél, bőr és bőrárúknál, valamint az üveg-, agyag- és porczellánárúknál Magyarország is érdekelve van. A külföldi, különösen a német és franczia vámtarifák véd vámos átdolgozása következtében az a hátrányos helyzet állt be, hogy az osztrák-magyar vámterületen előállított iparczikkek nehezebben, illetőleg súlyosabb vámok mellett juthatnak az eddig elfoglalt piaczokra. — Ezzel szemben a német és franczia vámoknál jelenleg sok esetben csekélyebb iparvámjaink mellett a franczia és német czikkek nemcsak ép oly könnyen kerülhetnek