Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.

Irományszámok - 1881-182

GLXXXIL SZÁM. í 182. szám. (XXVI. ÜLÉS, 280. 3) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Kérvénye Bratócz község római katholikus híveinek a polgári házasság mellőzése, a vallás és tanulmányi alapok katholikus jellegének visszaadása és fenntartása, s végül azon törvények, mely a papoknak a szentséget kiszolgáltatását tiltja, eltörlése tárgyában. Mélyen tisztelt Felsőház! Alulirott község katholikus elöljárói, képviselői és lakosai ünnepélyes óvást teszünk: 1. A tervbe vett bárminő alakbani úgynevezett polgári házasság ellen, mely katholikus tanunk szerint, melynek követői nagy többségét képezik az ország lakóinak, nem házasság, de undok ágyasság s nem csak vallás-erkölcsellenes, hanem társadalombontó is ; következőleg nem csak egyházi, de politikai s társadalmi szempontból is felettébb kárhozatos ; annál is inkább, minthogy ezt nem a nemzet, sem a nemzetnek többsége, csak néhány, minden valláss emberiségből kivetkezett s oktalan állatokhoz magát lealacsonyító egyén kivánja, a kiknek kedvéért egy nagy botrányt törvényesíteni nagy igazságtalanság lenne. 2. Nagy felháborodásunknak kifejezést adunk, midőn látjuk, hogy katholikus vallástanulmányi, egyetemi s más alapjaink, melyeket buzgó katholikus elődeink kizárólag katholikus czélokra nekünk utódjaiknak hagyományoztak, midőn katholikus papságunk nyomorban sínlödik, templomaink, plébániaházaink s iskoláink romokban hevernek, mely utóbbiakba tanárokul gyakron protestánsok, zsidók és apostaták alkalmaztatnak, kik a katholika egyháztól kapott jó kenyérért csupa hálából dicsőséges feladatuknak tartják ugyanezen őket tápláló anya egyház ellen minden adott alkalommal debachálni. Miért is bitorolt fentnevezett alapjainkat nekünk katholikus oknak, mint jogos tulajdonosoknak visszaadatni kivánjuk, annál is inkább, mivel a protestáns alapokat senki sem bántja, s ezek ellen semmi országgyűlési jogvizsgáló bizottságok nem küldettek ki, ámbár ezek sokkal későbbi eredetűek, mint a több százados katholikus alapok, a mi különös jogs méltányosságérzetre mutat. 3. Miután a természetjog és a lelkiismereti szabadság azt hozza magával, hogy a szülők magok határozzanak gyermekeik vallása felett, s őket másra kényszeríteni semmi államnak joga nincsen, s ha ez ellen még is törvényt hoz, ez már magában érvénytelen : egész nyomatékkal esedezünk: hogy azon törvény, mely a gyermekek vallását meghatározza és a katholikus papokat a szentségek kiszolgáltatásáért börtönre veti és pénzbirsággal bünFŐRENDI IROMÁNYOK. III. 1881'84. 1