Főrendiházi irományok, 1881. II. kötet • 87-181. sz.

Irományszámok - 1881-100

C. SZÁM. 31 eltörülni, vagy akként módosítani kegyeskedjék, hogy általa az isteni törvény megszorítva ne legyen s kötelességét hiven teljesítő lelkipásztor semminemű zaklatásoknak ki ne tétessék. 2. Ujabb roham intéztetett vallásunk s hitelvei ellen az által, hogy a mulí országgyűlési ülésszak vége felé a polgári házasságról szóló törvényjavaslat letétetett a ház asztalára. Több mint háromszáz egyházkerület tiltakozott sajtó utján annak sérelmessége, szükségfölöttisége s költségessége miatt s az eredmény csak az lett, hogy a közelmúlt nyáron véget ért országgyűlés sajnálatát fejezte ki, hogy azt az idő rövidsége miatt le nem tárgyalhatja s most a javaslat ismét ott fekszik az új országgyűlés előtt, a katholikus közvélemény nem tekintheti egyébnek ezen intézkedést, mint az ország többsége vallásos érzelmeinek mellőzését, pedig a nép nem kiáltozik a polgári házasság, hanem kenyér s vállaira nehezült, immár elviselhetlenné vált közterheinek könnyebbitése után, melyet saját honában nem találhat s azért az önfentartási ösztön készteti őt Amerikába való tömeges kivándorlásra. Alólirottak bátran merik állítani, hogy azon képviselők, kik a polgári házasság behozatalát sürgetik, választóik többségének óhajait nem képviselik. Isteni mesterünk emelte a házasságot a szentség méltóságára, melyet a törvényhozás egyszerű polgári szerződésnek decretálni s a szegény nőt e szerződés árúczikkjének lealacsonyítani szándékozik ; mivel, hogy pedig e szándék hadat üzen az isteni törvénynek s a legnagyobb jogsérelmet involvál a keresztény egyházak ellen, melyek szine előtt évezredek óta köthető vala egyedül a jogérvényes házasság s mivel hogy ezen intézmény más országokban a "közerkölcsiség s gyermeknevelésre fölötte károsnak bizonyult s a legújabb időben, pl. Németországban már törvényes lépések is történnek az állampolgárok többségének részéről, hogy a polgári házasságról szóló törvény végképen eltörültessék s maga Bismarck legújabb parlament beszédeinek egyikében oda nyilatkozott, hogy öt >ellenszenve daczára a polgári házasság behozatalára csak reábirták« ; mindezeknél fogva a legmélyebb alázattal kérjük a nagyméltóságú főrendeket, hogy a polgári házasságról szóló törvényjavaslatot nemcsak a napirendről levenni, de egyszersmind végképen elejteni méltóztassék. 3. Fájó szívvel s méltó felháborodással kénytelenek alólirottak jogosult megütközésöknek kifejezést kölcsönözni azon eljárás ellen, melyben a katholikus alapok és alapítványok az országgyűléstől részeltetnek. Ha egyáltalában az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálása szükségesnek mutatkozik, miért történik ez egyedül a kath. vagyonnal szemben s miért nem vettetik alá ugyanezen analysisnek a más felekezetűek vagyona? Szomorú napokra virradt a volt dicső szent István országában a katholikus egyház, mely egyedül jogtalanná kezd válni! Az országgyűlés saját bizottságának előadói elismerték s behatóan indokolták, a nagyméltóságú minister is hirdette e vagyon kath. voltát s ennek daczára fentartatik a kath. közvélemény nem csekély nyugtalanitására az a kinos függő helyzet, hogy a kormány hivatalosan még most sem meri a kezelése alatt aszkórságba jutott alapokat és alapítványokat tulajdonosuk nevén katholikusnak nevezni, hanem lavirozgat a kath. tulajdonhoz tolakodó illetéktelen igények s az eredeti birtokos jogai közt. A társadalom egyik megingathatlan talpkövét tagadhatlanul képezi a tulajdonjog elvének sérthetlensége, vészthozó praecedens alkottatnék tehát hazánkban, ha a kath. vagyon az egyháztól elidegenittetnék, mert ez esetben nem álland jogában az állam közegeinek üldözni azt, ki más vagyonát megkárosítja, a mennyiben az állam egy és ugyanazon jogi alapon állni fog a kárositóval. Hogy tehát b. e. dicső királyaink, egyházi fejedelmeink, kathfőuraink és más buzgó híveink által kizárólag kath. czélokra hagyományozott s igy a katholikus egyház birtokát képző, vallás, tanulmányi s budapesti egyetemi alapjaink és alapitványaink el ne idegenittessenek, avagy eredeti rendeltetésüktől eltérőleg más czélokra ne fordíttassanak, követeli elodázhatlanul a nagyfontosságú tulajdonjog elvének kellő megvédése s a kath. egyház részén levő jogosság; miért is alólirottak kérik alázattal a nagyméltóságú Főrendi házat, ezen ügyet akként kegyesen elintézni, hogy kath. alapjaink és alapitványaink jövőre ö Felsége apostoli kirá-