Főrendiházi irományok, 1881. II. kötet • 87-181. sz.
Irományszámok - 1881-96
XCVI. SZÁM 19 mit az ifjabb iskola-állitdnak helyesen megad? Hiszen mi az egyre nézve igazolt és nem káros : az a másikra nézve is csak az lehet. Ha az! állítja a felekezeti iskolákról a ministeri indokolás: »Föntartásuk, fejlesztésük azért fontos, mert az állam terhének egy jelentékeny részét viselik, mert a közoktatás terén üdvös a verseny, az egyéni fejlődés, a decentralisatió« : ki viseli jelentékenyebb részét az állami tehernek, mint a katholikusok ? Kinek pénzén tartatik fönn a legtöbb gymnasium? A katholikusoknak kétszer annyi iskolájuk van, mint a más vallásfelekezeteknek együttvéve. Ne is említse senki ezeknek ellenében a mindjárt a törvényjavaslat elején catégorisait iskolák közötti különbözetet. Hiszen maga a ministeri indokolás sem tagadhatja iskoláink felekezeti természetét. Ugyanis igy nyilatkozik: 1. »Az állami költségvetésből föntartott gymnasiumok államiak«. 2. >A tanulmányi alapból föntartott gymnasiumok tényleg*) katholikus felekezeti jellegűek s igy államiaknak határozottan nem állithatók«. (Igenis! nem; főleg ha egy, a dotog természetében nem gyökerező tulajdonjog-kutatásra kiküldött képviselőházi bizottság ingatag alapján túl, maguk iskoláink keletkezési történetébe, alapitmányi leveleibe betekintünk.) 3. »A szerzetesrendek által ellátott középiskolák, (mondja továbbá az indokolás) melyek a tanulmányi alapból fentartottaktól különböző jogalapon állanak, s jelesen a tanerők alkalmazására nézve azoktól eltérőleg is igazgattatnak< . . . Nehéz volna azon homályos »különböző jogalap-féle állítást« begyőzni, ha az alatt nem ugyanazon egy katholikus egyház kétségtelen birtokjogának lényegtelen elágazásáról akar valaki szólni. Ezek is, azok is a tisztán látni akarónál minden kétséget kizáró katholikus jellegű iskolák. Igy tehát az indokolás világosan katholikus felekezetekről, iskolák tényleg katholikus felekezeti jellegéről beszél; de a törvényjavaslat, hol előjogokról van sző, a felekezetek alatt csak a nemkatholikusokat részesiti kedvezésben. Ha azt állítja az indokolás, hogy : »A nem állami vezetés alatt álló középiskolák nehezen vonhatók mindenben egyenlő rendelkezések alá< ; — »a hitfelekezetek által föntartott középiskoláknak, jelesen a protestánsokéinak nagyobb önkormányzati jog van törvény által biztosítva«; . . . nekik ^nevezetes jogokat biztosított (a középiskolákat illetőleg is), a melyeket nem megszorítani, vagy éppen visszavenni, sőt más felekezetekkel és magánosokkal is megosztani, lehet a mai törvényhozás feladata«: helyes! csak ne tagadná is meg azután a törvényjavaslat a katholikusoktól azon jogokat, melyeket a protestánsoknak méltán biztcsit. Ne is mondja a ministeri indokolás szerint senki: a protestánsok már 1790-ben kapták a jogokat, a katholikusok mindig állami felügyelet alatt állottak. — Ennek az uralkodó vallásul a katholikus hitet elismerő régi Magyarországban volt értelme. Katholikus volt az állam, katholikus bizottságok által gyakorolta a Fővédur patronális jogait, mig most a felekezetlen államnak ministere, ki ma katholikus (s általunk méltán tisztelt, igazságszereteteért, jóakaratáért celebrált férfiú !), de a jövőben s ha csak a késő jövőben is, (mert törvények nem csak mostanra, hanem a jövőre s esetleg a nagyon késő jövőre is hozatnak), nemkatholikus s nemkeresztény is lehetne, azon 1790/1-ben sanctiónált protestáns joggyakorlattal parallel fennállott katholikus gyakorlattól eltérve, kizárólag rendezi iskolaügyünket. Ha a tényleges állapotot a törvény meg nem szünteti, akkor a protestánsokkal szemben jogtalanná decretálja a katholikus egyházat, megfosztja azt s törvényes őreit, a püspököket, elvitázhatlan és megtörhetlen joguktól, a katholikus ifjúság teljesen' katholikus szellemben való nevelésre való közvetlen fölügyelettől, a mely valóban nemcsak az 1—2 órai ) Nemcsak tényleg, hanem jogilag is. 3*
