Főrendiházi irományok, 1881. II. kötet • 87-181. sz.
Irományszámok - 1881-124
CXXIV. SZÁM. 129 A tanintézetekre igényelt kiadási többlet 213,334 frt. Ebből esik a budapesti kir. egyetemre 49,207 frt, a középiskolai tanárképezdére 1033 frt, a kolozsvári egyetemre 8067 frt, a műegyetemre 1824 frt, a mintarajztanodára és iparművészeti szakiskolára 6660 frt, állami reáltanodákra 12,150 frt, bábaiskolákra 4480, a budapesti középipartanodákra 14,000 frt, a Fiúméban felállitott kereskedelmi iskolára 14,400 frt, férfi-tanitóképezdékre 5070 frt, tanítónőképezdékre 11,933 frt, népnevelési szükségletre 40,000 frt, a budapesti felső leányiskolára 5450 frt, a Sopronban, Lőcsén és Kolozsvártt felállitott felsőbb leányiskolákra 10,000 frt, a budapesti orvoskari intézet kiépítésére felvett kölcsön törlesztésére 30,000 frt, a gymnasiumoknál 1000 frt megtakarítás mutatkozván. Miután azonban a fennebbi kiadási többlettel szemben 2561 frt bevételi többlet áll, tanintézetek czimén a mérleg 210,773 frttal terheltetik. Ösztöndíjak és egyéb tanulmányi czélokra a kiadási többlet 10,412 frt, mely összeg s a halli alapítványok czímén megtakarított 230 frt, tehát 10,642 frt az erdélyi ev. ref. egyházak és tanodák javára esik az újabban kötött peregyesség értelmében. Közművelődési czélokra a mérleg 686 bevételi és 29,600 frt kiadási többlet mellett 28,914 frttal terheltetik. A fennebbi 29,600 frt kiadási többletből jut a nemzeti múzeumra a személyzet újabb szervezése folytán 9000, az iparmuzeumra 2600, műemlékekre 7000, a magyar földrajzi társulat segélyezésére 1000 s a technológiai múzeumra 10,000 frt, mely utóbbi összeg csak átfutó, mert az átmeneti bevételeknél megfelelőleg ellensúlyozva van. Az igazságügyi ministerium költségvetése szerint a rendes kiadások 123,682, a beruházások 43,333, a nyugdíjak 12,222, a rendes bevételek 2724 frttal levének magasabbak, a mérleg terheltetik 176,513 frttal. A központi igazgatásnál személyszaporitás, tiszti pótlék- és dologi kiadás czímén 3041, a budapesti itélő táblánál dologi szükséglet fejében 3800, a marosvásárhelyinél a nagyobb dologi szükséglet és kisegitő birák alkalmazása következtében 4100 frttal több a rendes kiadás, mig a kir. kúriánál az egyesités következtében személyi járandóság- és dologi kiadás czímén 5872 frt, a kir. főügyészségnél pedig irodai szükséglet fejében 400 frt megtakarítás mutatkozik. A kir. törvényszékeknél és járásbíróságnál 112,800, a kir. ügyészségeknél pedig 6213 frttal emelkedett a rendes kiadás tizedéves pótlékok czímén s a rendes bevételeknél a törvénykezés költségeihez való járulék 1224, az országos fegyintézetek bevétele 1500 forinttal szaporodott. A beruházásoknál mutatkozó 43,333 frt többletet ama körülmény idézi elő, hogy a szegedi törvényszéki palota, kerületi börtön-és fogház építési költségeiből a m. évi 180,000 frttal szemben a folyó évben 223,333 frt esedékes. A honvédelmi ministerium költségvetésében 248,366 frt rendes, 128,445 átmeneti kiadásiés 6434 frt nyugdíj többlet mellett 26,977 frt bevételi többlet foglaltatik s ugy a mérleg terhelése 356,268 frt. A kiadási többletből esik 34,500 frt a honvédségi intézetekre és pedig 10,000 frt a Ludovica-akadémiai épület helyreállítására, 24,500 frt az állami kezelésbe vett honvédmenházra, 2409 frt a honvédfőparancsnokságra és 211,457 frt a csapatokra, az igényelt előléptetések, illetőleg az élelmi czikkek árának emelkedése és az elhelyezés drágulása folytán. Az átmeneti kiadások többletéből 15,000 frt a honvéd-menház beruházására, és felszerelésére, 120,000 frt a hadi készletként beszerzendő új töltényekre jut, az erdélyi katonai kórházak után esedékes bértöbbletek 6555 frttal csökkenvén a bevételi többlet pedig onnan áll elő, hogy az elárverezett, elhullott és a lóvállalkozók által megtérített lovakért 21,000 frt, a közös hadügyi tárcza által viselendő nyugdíjak czímén pedig 5789 frt többlet van előirányozva. FŐRENDI IROMÁNYOK. II. 1881-84. 17