Főrendiházi irományok, 1881. II. kötet • 87-181. sz.
Irományszámok - 1881-124
GXXIV. SZÁM. 127 a 231,717 frt kiadási kevesblettel szemben 257,532 frt bevételi kevesblet mutatkozik, a sójövedéknél is kedvezőtlenebb az eredmény 15,582 frttal, ugy bogy 112,371 kiadási- és 96,789 bevételi többlet mellett a tiszta jövedelem 11.768,371 frt leend. Az állami jószágok bevétele 212,934 frttal csökkent, miután a tulcaigázott haszonbérek némileg leszállottak s a telepitvényesek által fizetendő 71,395 frt földváltság az átmeneti bevételeknél irányoztatott elő. Ha eme csökkenéshez hozzá adatik a kiadásoknál mutatkozó 65,716 frt kevesblet, látandjuk, hogy az állami jószágok jövedelmének mérlege 147,218 frttal kedvezőtlenebb, vagyis a tiszta bevétel 2.624,826 frtra olvad. A fémbányászat és opálbányánál a tiszta bevétel a múlt évinél 121,067 frttal kevesebb, a hiány tehát 120,995 frt, a pénzverdénél pedig 306,968 frt bevételi, 159,857 frt kiadási többlet mellett az eredmény 147,111 frttal kedvezőbb, s a tiszta haszon 151,346 frt. A vasgyárak üzleti eredménye 190,758 frt bevételi és 290,770 frt kiadási többlet mellett 100,012 frttal kedvezőtlenebb, ugy hogy a tiszta jövedelem 100,557 frt leend. Az állami vasutak tiszta jövedelme 258,220, a diósgyőri müveké 30,000 frttal emelkedett, miglen az állami gépgyáré 12,000 frttal csökkent. A különféle bevételek emelkedése 670,963 frt, melyből magára a tiszai és szegedi kölcsönalap pénzei gyümölcsöztetéséből 666,840 frt esik. Az átmeneti bevételeknél — az állami javak eladásából 5 millió frt változatlanul levén előirányozva — a telepitvényesek által fizetendő vételárak és kamatok fejében 167,000, maradványés irtványföldek váltságdíjai czímén 43,000, az állami kincstár birtokában levő értékpapirok eladásából 76,000 frttal kevesebb van előirányozva, kincstári és inségi kölcsönök után pedig 217,500 frttal több. Ezek mellett új tételül van felvéve a tiszavölgy ármentesitése érdekében az 1881. évi LII. t.-cz. alapján teendő intézkedésekkel járó költségek fedezésére az 1880. évi XX. t.-cz. értelmében felvett tiszai és szegedi kölcsönalap pénzeiből 1.500,000, s mint már a bevezetésben felemlittetett—a közös akti vakból 2.512,000 frt, s a budapest-zimonyi vasút épitési költségeinek fedezésére eladandó papirjáradék kötvényekből az 1881. évi XLV. t.-cz. értelmében 14 millió frt, eme új tételekkel szemben elesvén a tiszavidéki vasút elsőbbségi kötvényei értékesítése fejében a múlt évben előirányozva volt 2 millió frt. Az átmeneti kiadásoknál a selmeczi ezüst kohó igényelt berendezésére 36,107 frt van előirányozva, a beruházásoknál pedig — eltekintve a jövedékeknél, állami jószágoknál, a bányászat és pénzverésnél szükséges beruházásoktól — a földadó szabályozásra, miután 288 járási bizottság megkezdi működését, 300,000 frt többlet van felvéve, helyi érdekű vasutak építéséhez való hozzájárulás fejében a törvények alapján 820,000 frt. A közmunka- és közlekedési ministerium költségvetésében a rendes kiadások 2,430.055, az átmenetiek 1.480,000, a beruházásiak 15.345,835, a nyugdíjak 30,474 és a rendes bevételek 1.646,310 frttal magasabbak levén, a mérleg terhelése 17.640,054 frt. A rendes kiadások emelkedtek a központi igazgatásnál a szükségessé vált személyszaporítások és a dologi szükségletek szaporodása folytán 26,027 frttal, kőutak fentartása és épitése czímén 232,575 frttal, s a vizi utak fentartása és építése is 685,753 frt többletet ró az állami pénztárra. A posta 213,300 frt kiadási, 358,400 frt bevételi többlet mellett 1.252,000 frt tiszta jövedelmet mutatván fel, a mérleg 145,100 frttal kedvezőbb, a távirdánál pedig a rendes kiadás 106,970, a bevétel 98,000 frttal kevesebb levén, a hiány 180,880 frt, azaz 8970 frttal kevesebb. Az állami vasutak üzleti kiadásai 421,780, az állami gépgyáré 424,000 és a diósgyőri műveké 534,000 frttal több, és ezeknek megfelelőleg az átfutó tételkép szerepelő bevételek is emeltettek.
