Főrendiházi irományok, 1881. II. kötet • 87-181. sz.
Irományszámok - 1881-122
118 CXXII. SZÁM. Kérdés támadt továbbá: vájjon azon villák, melyek a sugárút létesítése végett kisajátított területen a körtér és vároaliget között ugyan, de nem a sugárúton épülnek, valamint azon házak, melyek a kisajátított területnek a város felé beljebb eso részeiben mellék-utczákban épülnek, részesülnek-e az adózási kedvezményben, ha 48 láb magassággal nem bírnak? Oly czélból, hogy mindezen kérdések a törvény homályos értelmének meghatározása által egyszer mindenkorra megoldassanak, szükségesnek tartotta a kormány a bemutatott törvényjavaslatot előterjeszteni, melyben a törvényhozás eredeti intentiójának megfelelőség világosan kimondatik, hogy minden új épület, mely a sugárút létesitése czéljábóí kisajátított területen bárhol, a közmunkák tanácsa által jóváhagyott tervek szerint emeltetett, vagy 1891. június 10-éig emeltetni és terjesen lakható állapotba helyeztetni fog, részesül az 1871 : XLIL t.-ezikk 1-ső és 2-ik pontjaiban, illetőleg az 1879: XLIL törv.-czikkben körülirt közadózási kedvezményben tekintet nélkül arra, hogy bir-e 48 láb magassággal vagy nem, vagy magán a főközlekedési úton fekszik-e vagy mellékutczában. Minthogy a sugárút és mellékri'Szeiuek építési terve a közmunkák tanácsa által mag van állapítva, s a törvényhozásnak szándéklata az volt, hogy a sugárút és az annak létesitése végett kisajátított többi terület ezen, annak idejében a törvényhozásnak is bemutatott s általa jóváhagyott terv szerint épittessék be, kétségtelen, hogy a törvényhozás azon építkezéseket kívánta az engedélyezett adókedvezménybeli részesíteni, melyek ezen tervnek megfelelnek. Mivel pedig ezen terv szerint nem kívántatik meg, hogy az egész kisajátított területen mindenütt legalább 48 láb magas épületek emeltessenek, sőt bizonyos részeken ilyen magasságú épületeknek emelése nem is engedtetik meg: — a 48 lábnyi magasság az adókedvezmény megadásának feltételéül nem szabható; e részben a mérvadó tekintet csak is az lehet: hogy az építmény megfelel-e a közmunkák tanácsa által megállapított tervnek, vagy sem. A határidőnek meghatározása, a meddig az új épületnek el kell készülnie, hogy az adókedvezményben részesittessék, az 1879 : XLIL t-czikken alapszik. Minthogy a sugárúti építkezések adókedvezményéről szóló alaptörvény értelme felett uralkodó bizonytalanság az építkezési hajlamra is némileg zsibbasztólag hat, bátor vagyok a bemutatott törvényjavaslatot elfogadás végett a t. háznak ajánlani. Budapesten, 1882. január hó 11-én. Gr. Szapárp Gyula s. k„ m. k, pénzügyministw.
