Főrendiházi irományok, 1881. II. kötet • 87-181. sz.
Irományszámok - 1881-118
CXVIII. SZÁM. m A kormány, tekintettel az ügy természetére és halaszthatlanságára, mélyen meg lévén győződve, hogy a törvényhozás a nagymérvű Ínségben szenvedőket lehető pártfogásban részesítendő, a törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében ezen emiitett kölcsönökre nézve mindazon kedvezményeket, melyek a benyújtott javaslat 1—4. §-aiban foglaltatnak, annyival is inkább kilátásba helyezhetőknek vélte, minthogy már az 1880. IV. törvényczikkben az akkor — legalább ezen két megyében — aránylag még kevésbé súlyos viszonyok közt is megadattak és jelen alkalommal való megtagadásuk a kölcsönök kellő időbeni létrejöttét akadályozta volna. A lakosság élelmezése tekintetében Torontál megye a szükségletet első izben 300,000 frtra tette, a részletes összeírások alapján azonban, mintegy 86,000 frtot mutatott ki, de egyúttal megjegyezte, hogy ezen utóbbi összeg nem tekinthető változatlannak, minthogy magassága egyrészt attól függ, mikor áll be a segélyeztetés tényleges szüksége minden egyes községben, másrészről attól is van feltételezve, hogy a nagybecskerek-kikindai vasút munkálatai még a télen megkezdessenek, és a felső-torontáli s ternes bégavölgyi ármentesitő társulatok által vízvédelmi munkákhoz kért előlegek megadassanak, mert ha az e részben tervezett munkálatok nem vitetnek keresztül, az Ínséges községek munkaképes lakossága is segélyre szorul, mi által az élelmezésre szükséges segélyösszegek mennyisége nagymérvben emelkedni fog. A kormány megtette, a mit tenni lehetett. A nagybecskerek-kikindai vasút engedélyezései részéről a földmunkálatok lehető gyors megkezdése kilátásba helyeztetett. A felső torontáli társulat részére 240,000 frtnyi előleg folyóvá tétetett, s ha a temes-bégavölgyi társulat némileg bonyolult helyzete engedi, az is előlegben részesíthető lesz. Ha ezen munkálatok által a munkaképes lakosság munkát nyer is, elkerülheti énül szükségesnek mutatkozott a munkaképtelen lakosságról való gondoskodás, miután a segélyezés szüksége 80 községben 10,460 egyénre már deczember 1-én tényleg beállott, sőt több községben éhinség jelei már is bekövetkeztek. A kormány tehát mulasztást követett volna el, ha gyors segélyről nem gondoskodik. Mig tehát egyrészről a megyét felhívta, hogy saját körében is a szükséges eszközökről gondoskodjék, gyűjtéseket eszközöljön, stb, az ínséges községekben népkonyhák felállítását rendelte e s azok költségeinek fedezésére eddigelé 11,000 forintot tett folyóvá, mely összeg azonban a legújabban beérkezett jelentések szerint már teljesen elfogyott. Temes megyében az ínség nem lépett fel eddigelé ily rohamosan, azonban jelei ott is mutatkoznak, a szükséges segélyösszeg mennyisége megközelítőleg mintegy 20,000 frtra tehető, és a segélyezés tényleges megkezdése ott is már szükségessé vált. Miután ezen évek óta kiválóan sújtott vidékeken semmi kilátás sincs arra, hogy az Ínséges lakosságról akár az egyes községek, akár a megye mint testület avagy annak közönsége magánadományaival sikeresen gondoskodhassak : az állam általi segélyeztetés szüksége az 1871. XVIII. törv.-czikk 131. §-a értelmében tényleg bekövetkezett. Azon Összegek mennyisége, melyek ezen feladat teljesítésére megkívántatni fognak, elő zetesen meg nem állapitható. A kormány mindenesetre azon lesz, hogy a legnagyobb takarékossággal s csak az okvetlenül szükséges mérvben vétessenek igénybe, s reméli, hogy ha el Őre egyáltalán nem látható körülmények be nem következnek : még a kitett összegek sem fognak teljesen igénybe vétetni. Budapesten, 1882. évi február hó 8-án. Beadja : Tisza Kálmán s. k., btlügyminister. 14* a
