Főrendiházi irományok, 1881. I. kötet • 1-86. sz.
Irományszámok - 1881-38
XXXVIII. SZÁM. 109 Melléklet a 38. számú irományhoz. Indokolás a némely törvényhatóságok határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazításáról, s ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslathoz. A jelen törvényjavaslatba fölvett területi változtatások az illető községek, puszták s terület topographiai fekvésénél fogva, a közigazgatás rendes menete és az adózó polgárok érdekében, nemcsak kívánatosnak, hanem szükségesnek bizonyultak. A mi jelesül a törvényjavaslat 1-ső §-ának 1—17. tételszámai alatt felsorolt községek, puszták s területnek egyik törvényhatóságból a másikba leendő átcsatolását illetik, annak indokául a következők szolgáltak; Jelesül: Ad 1. Stoósz, Ezen bányaváros törvénykezésileg már az 1871. évi szervezés óta a kassai királyi törvényszék területéQ lévő szepsii királyi járásbírósághoz tartozván, újabban közigazgatásilag is Szepes megyéből Abauj megyébe leendő átkebelezéseért folyamodott. Tekintettel arra, hogy ezen csekély területtel, de nagy forgalommal biró bányaváros Szepes megye déli részén, a megye többi részeitől a közlekedést gátló nagy hegyek által elzárva fekszik, mig ellenben Abauj megye felé igen kényelmes és mindig biztos összeköttetéssel rendelkezik ; Tekintettel továbbá arra, hogy ezen 1079 lelket számláló bányavárost, forgalmi s ipari érdekei Szepes megyei elszigetelt helyzetéből Abauj megye felé vonják ; Tekintettel végül arra,, hogy az első vonalban érdekelt Szepes megye közönsége maga beismerte a kérelem jogosultságát s indokolt voltát: Stoósz bányavárosnak Szepes megyéből Abauj megyébe leendő átkebelezését a javaslatba fölvennem kellett. Ad 2. Tihany. Ezen község már több izben fordult folyamodásával a t. képviselőházhoz, és nevezetesen a múlt évben benyújtott azon folyamodása, melyben Sáros megyéből Abauj megyébe leendő átkebelezését újabban kérte, az 1880. évi június hó 5-én tartott ülésben 3969. szám alatt hozott határozattal azon reményben utasittatott hozzám, hogy Tihany község helyzetére előterjesztésem alkalmával tekintettel leendek. Minthogy pedig az e részben már előzőleg is folytatott tárgyalásokból kiderült, hogy Tihany községet, mely Kassa városától csak egy félórányira, ellenben Eperjestől 4 mértföldnyire fekszik ; melynek lakosai továbbá majd mind birván földeket Kassa város határában, ezen szomszédos birtokaikra nézve más-más hatóságokhoz tartoznak; melynek a magyarosodásra irányzott és Abauj megyében könnyebben érvényesíthető törekvése is méltatást érdemel — ugy gazdasági, mint culturalis érdekei Abauj megye felé vonják, az érdekelt törvényhatóságok
