Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-543

70 DXL1II. SZÁM. Melléklet az 543. számú irományhoz. 1792. számhoz. Mek. Kedves Tisza! Fiam, a koronaörökös menyegzőjének fénynapjai, melyek örömdús megindulással tölték el atyai szivemet és egész családomat, úgyszinte a lelkesült őszinte szivélyesség, melylyel gyermekeim legközelebb Budapesten fogadtattak, újabban kedves indokul szolgálnak, hogy szeretett Magyarországom, s különösen a főváros hűséges lakóinak hálás elismerésemet nyilvánitsam. A valódi szeretet és hagyományos hü ragaszkodás számtalan nyilvánulásai, testületek, községek és egyesek buzgó szerencsekivánatai, alkalmi ünnepélyek, jótékony alapítványok és becses ajándékok tanusitják, hogy a nemzet hazafiúi helyes érzülettel fogta fel e szövetség kétszeresen fontos nagy jelentőségét; mert az isteni gondviselésbe vetett bizalommal erősen hiszem: hogy a megkötött szent frigy nemcsak Családomra nézve leend kiapadhatlan forrása az örömnek és boldogságnak, de a Házani és a monarchia népei között fennálló százados benső kapcsolat újabbi örvendetes megszilárdítása által áldást és megelégedést fog szülni, a legtávolabb jövő időkig magyar koronám országainak is. Megbecsülhetlenek Nekem, valamint a Királynénak és gyermekeinknek a szeretet és öröklött hűség mindezen jelenségei, ezekben találom atyai törekvéseim legkedvesebb jutalmát, s azért örömmel utasitom Önt ez alkalommal is: hirdesse országszerte mindenütt és mindenkinek, legbensőbb, legszívélyesebb köszönetünket. Kelt Bécsben, 1881. évi május hó 24-én. Másolat. Ferencz József s. k.