Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-535
DXXXV. SZÁM. 35 tetnék, s az új társulat töítésrendszerének lelkiismeretes kezelése mellett Szeged is az 1879-ikihez hasonló katastropha ellen biztosíttatnék, tekintve továbbá, hogy az új társulat határvonalainak kért megváltozása a létező viszonyoknál fogva a szakértők véleménye szerint engedélyezhető s a felhagyandó töltésszakaszra nézve elégséges, ha az csak oly mérvben tartatik fenn az állam által, a mennyire a folyómedrének képződése szempontjából szükséges ; tekintve végre, hogy az új társulat anyagi viszonyainál fogva teljesen képtelen volna fennállani, ha az emiitett 580,000 frt állami előleg visszafizetése követeltetnék: a kormány a többi megállapodásokat elfogadta és kilátásba helyezte, hogy az 580,000 frtnak elengedése tárgyában a törvényhozásnak előterjesztést teend; minek folytán a nevezett társulati tagok 1880. évi október 2—4 ig tartott gyűlésükben az idézett megállapodások értelmében a percsora-szegedi társulatot feloszlatták s az új társulatot az 1879. évi legmagasabb árviz szerint véve fel alapul, 29,391^ hold ártérrel sövényháza-szegedi nevezettel megalakitották, megalkotván alapszabályaikat s alapszerződésüket is. Ezen alakulásról szóló jegyzőkönyv az alapszabályokkal és alapszerződéssel együtt, hozzám fölterjesztetvén, a régi társulat feloszlását a sövényháza-szegedi új társulat alakulását, valamint a társulatnak alapszabályait s alapszerződését is helyben hagytam. Az új társulat megalakulásának egyik feltételéül tehát az kötettvén ki, hogy az 580,000 frt állami előleg vissza ne követeltessék, a jelen törvényjavaslatot e czélból bátorkodom előterjeszteni. Az előadottak kapcsán annak indokolására még csak a következőket van szerencsém előterjeszteni. Az új társulat az 1879. évi árvizszin alapján alakulván meg, igaz, hogy nem 20,000 hold ártérrel bir — mint a hogy előre gondolta, ha az 1830. évi árvizszin alapján alakult volna meg, — hanem a fentebbiek szerint kerekszámban 30,000 holddal. Ezen 30,000 holdnyi terület nagy részben benne volt azonban már a régi percsora-szegedi társulat keretében is és ennél fogva az új társulat területét egészben véve nemcsak az ezentúl felmerülő társulati új kiadások, hanem a régiek is érintik. A régi társulat kiadásai — nem számitva azon nagymérvű költekezéseket, a melyeket a társulati tagok mint magánosok tettek az ártér érdekében — 1879. év végéig 969,683 frtra rúgtak. Ezen összegnek legnagyobb részét tehát már az új társulat ártere fedezte. Eltekintve azonban ezen már tényleg lebonyolított kiadási ügytől, az új társulatot még a következő összegek terhelnék: 1. az állami előleg . 580,000 frt. 2. az új társulat töltéseinek teljes méretekkel való kiépítéséhez szükséges 480,000 > 3. a régi tartozások . 300,000 > összesen 1.360,000 frt. E&t felosztva a 30,000 holdra, egy holdra jut 45 frt. Egy hold földnek újabb 45 frttal való megterheltetése valóban elviselhetlen, ha különösen figyelembe vétetik az is, hogy a töltések fentartása is még évenként tetemes költségeket s tetemes áldozatokat fog igényelni a társulati tagoktól. Bizonyításra nem szorul tehát, hogy az 1879. évi szomorú katastropha által oly annyira sújtott társulat ilyen pénzügyi helyzetben képtelen volna az annyira fontos feladatának megfelelni, s hogy ezen helyzetnek javítása elengedhetlenül szükséges az által, hogy a terhek kevesbittetnek, nevezetesen, hogy az 580,000 frt el engedtessék. Ezen összeg elengedése által az új társulat életképessége alapittatik meg s azon helyzetbe hozatik, hogy védtöltéseit jó karban tarthatva, nemcsak a saját árterületét védendi meg az árvizek rombolásaitól, hanem védelmül szolgálaud ama nagy közmunkáknak is, a melyek a tör-. 5*
