Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-563

DLXIIL SZÁM. 369 Sommás eljárás során olyan viszonkeresetnek, mely rendes eljárás alá tartoznék, csupás felperes beleegyezésével, s ezen feltétel alatt is csak azon esetekben van helye, a melyekben a rendes birói illetőségtől való eltérés, a törvény által kizárva nincs. Az idézett t.-cz. 19., 80., 81. és 82. %%-ai helyett: 9. §. Ha a peres felek valamelyike pervesztés esetére egy harmadik személy ellen szavatossági igényt kivan érvényesíteni, jogosítva van azt, a ki ellen igényt támaszthatni vél, a pernek folyamatban létéről perbehivás által értesiteni. A perbehivási kérvény a per bíróságához, és pedig rendes perben az ügynek Ítélet alá bocsátásáig, sommás perben az érdemleges tárgyalás befejezéséig bármikor benyújtható, illetőleg sommás perben szóval is előterjeszthető. A perbehivási kérvény másodpéldánya, illetőleg a szóbeli előterjesztésről felvett jegyzőkönyv másolata, a perbehivottnak haladék nélkül kézbesitendő. Sommás perben a biróság, a mennyiben a perbehivott értesithetése végett szükségesnek látja, a tárgyalást legfeljebb 15 napra elhalasztani, van jogosítva» 10. §. Ha a perbehivott a perbehivó védelmét elvállalja : a pert, további folyamában, közösen folytathatják. Ha a perbehivott a védelmet el nem vállalja, valamint akkor is, ha a perbehivás a perbehivottnak ismeretlen tartózkodása vagy más ok miatt kézbesithető nem volt : a főügy a perbehivásra való tekintet nélkül folytattatik és döntetik el. A perbehivó és perbehivott közötti jogviszony, a perben nem döntetik el, és a védelem elvállalásából a szavatossági kötelezettségnek elismerése nem következtethető. Az idézett t.-cz. 8ö. és 86. %%-ai helyett: 11. §• Sommás eljárásnál a felek . keresetüket, nyilatkozataikat és kérelmeiket, a bíróságnál személyesen adhatják jegyzőkönyvbe és a tárgyalásra személyesen jelenhetnek meg. Ha a felek e joggal élni nem akarnak, vagy nem élhetnek, magukat megbízott által képviseltethetik. Ha a személyesen megjelent fél vagy megbizottja a tárgyalást előadási képességének hiánya, vagy ismételt illetlen viselete által meghiusítja, vagy megakadályozza, a bíró a felet ügyvéd állítására utasíthatja. Ha a fél rögtön nem állit, vagy nem állithat képviselőt: költségére a tárgyalás elhalasztandó, s egyszersmind a folytatólagos tárgyalásra újabbi határnap tűzendő ki, azon meghagyással, hogy arra a fél törvényes következmények sálya alatt, képviselője által jelenjen meg. írásbeli beadványok, melyeket a felek, vagy megbizottjaik peres, illetve végrehajtási ügyekben a királyi járásbíróságokhoz ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújtanak be, az 1868. évi LIV. törvényczikk 167. és 168. §-ainak megfelelőleg áílitandók ki, vagy szabályszerűen hitelesiteiidők. Az ezen kelléket nélkülöző beadványok hivatalból visszautasiiandók. 12. §. A rendes eljárásban, mely alatt a jegyzőkönyvi tárgyalás is értetik, a feleknek magukat tigryvoYl alfa] kel! képviseltefniök. FŐRENDI IROMÁNYOK. X. 1878/81. 47