Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-559
DLIX. SZÁM, 265 elérendő czél igényeinek meg nem felelnek, továbbá olyan épületek, melyek a kitűzött új utcza vagy tér szabályozási vonalánál hátrább állanak, kisajátítás alá vehetők, ha tulajdonosaik a fővárosi hatóság felszólítására kiállitandó, s az illető ingatlanokra telekkönyvileg feljegyzendő írásbeli nyilatkozatokban kötelezőleg ki nem jelentik, hogy három év alatt az említett igényeknek megfelelő épületet fognak felállítani, illetőleg épületeiket a szabályozási vonalnak megfelelőleg kiépíteni. Ha a tulajdonosok a nyilatkozatot a fővárosi hatóság felszólításában kitűzött határidő alatt alá nem irják, valamint akkor is, ha a nyilatkozatban meghatározott három év a nélkül telt el, hogy az illetők a nyilatkozatban foglalt kötelezettségeiknek megfeleltek volna: a kisajátítás azonnal foganatba vehető. 2. Ha a fővárosban kisajátított ingatlannak a czélba vett munkálatra nem szükséges olyan része marad fenn, a mely utczára vagy térre homlokzattal bír, és a mely terjedelmét vagy alakját tekintve, nem alkalmas arra, hogy azon az építési szabályoknak megfelelő épület felállittassék : joga van a kisajátítónak a szomszéd ingatlant szintén kisajátítani, s azzal egy telekké egyesíteni, hacsak a szomszédok egyike késznek nem nyilatkozik azt becsáron átvenni és telkével egyesíteni. A szomszédok közül annak van elsőbbsége, a kinek telke kisebb utczai homlokzattal, illetőleg kiterjedéssel bir. A szomszédok felszólításának minden esetben a fővárosi hatóság utján kell történni, s ha a szomszédok a telekterjedék átvételére a kitűzendő határidő alatt készeknek nem nyilatkoznak, ellenük a kisajátítás azonnal foganatba vehető. Ha a szomszéd a telekterjedék átvételére hajlandó, de annak becsértéke iránt megegyezés nem jön létre, a becsérték a jelen törvény II. és IV. fejezeteiben foglalt szabályok szerint állapítandó meg, s e végből a kisajátító fél a kisajátítási tervet az illetékes birtokbírósághoz haladék nélkül beadni köteles. 3. Ha a kisajátító fél az 1-ső pont értelmében kiállított nyilatkozatban foglalt három évnek, vagy az 1. és 2. pontokban emiitett nyilatkozatok kiállítására kitűzött és sikertelenül letelt határidőnek utolsó napjától számitott 90 nap alatt a kisajátitási s illetőleg kártalanítási eljárást meg nem indítja, a jelen szakasz alapján támasztható kisajátitási joga elenyészik. II. FEJEZET. A kártalanításról. 23. §. A kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellett eszközöltetik. A kártalanítási összeg mennyiségének megállapításánál nemcsak a kisajátított ingatlannak az értéke veendő számitásba, hanem : 1. azon értékveszteség is, melyet az ingatlan a megcsonkítás, vagy részekre szakítás által szenved ; 2. azon átalakítási költségek is, a melyek megkívántatnak arra, hogy a birtok, a melyből egy rész kisajátittatott, a kisajátítás előtt gyakorolt módon továbbra is használható legyen; 3. azon költségtöbblet tőkéje is, a melyet a megmaradt birtokrésznek a kisajátítás utáni használata, a kisajátítás előtti állapothoz hasonlítva, igényel. FÖKENDI IROMÁNYOK. X. 1878/81. 34
