Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLIL SZÁM. 211 adatok szerint azt hiszik, hogy a Maros jelenlegi állapotában, azon semmi javításra szükség nincs, kivéve, a mit talán még a töltések tökéletesítésére, az ármeder tisztántartása, valamint a Tiszára vonatkozó fejezetben ajánlott egyéb intézkedések teljesítésére nézve tenni kellene Azonban nem ellenzik, hogy a hol helyi körülmények a kanyarok átvágását tennék kívánatossá, ez végrehajtassák, mivel azt mondják, hogy a Marosnak árvizei rendesen korábban futván le, mint a Tisza árvizei, a szegedi árvizszin magasságára nézve egyátalában nem lenne, hátrányos ezen mellékfolyó árjainak lefolyását átvágások és töltésezések által még jobban siettetni. Az árvizek lefolyása és kitöréseinek megszüntetése szempontjából nincs semmi észrevételem a külföldi szakértők véleményére, azonban nem mulaszthatom el, hogy itt röviden ne jelezzem, miszerint mindinkább érezhetővé válik annak szüksége, hogy a Maros medrének roszabb szakaszai a hajózás érdekében szabályoztassanak. IV. FEJEZET. Béga, Tentes és alibunári mocsár. A külföldi szakértők egészen helyeslik azon módot, a mely szerint a Béga árvizeinek lefolyása jelenleg szabályozva van, és hogy ez tökéletes sikert nyújtson, elégnek tartják a Temes folyóban Kis-Kostélynál levő duzzasztó gátnak és a Béga medrében a k.-topoloveczi árapasztó csatorna kiágazásán alól levő szorító sarkantyúknak szilárd anyagokból való felépítését, továbbá a kis-topoloveczi árapasztó csatornának oly állapotba való helyezését, hogy az képes legyen a Temesbe átvezetni a Béga árjának azon részét, a mely a Béga csatorna alább eső szakaszán veszély nélkül le nem folyhat. A rendelkezésükre bocsátott adatnk szerint a Béga-csatornának K.-Topoloveczen alól eső szakaszán, másodperczenként legfeljebb 80 köbméter viz folyhat le biztosan, a Béga csatornán másodperczenként 367 köbméterre becsült legnagyobb viztömegből tehát mintegy 287 köbmétert kellene a Temesbe átvezetni. Meg kell itt említenem, hogy a Temes és Béga közti viszonyoknak a külföldi szakértők által is helyeselt rendezése, azonkívül, hogy a Béga alsó vidékét fenyegető vizveszélyt a leggazdaságosabb módon szünteti meg, azt is lehetővé teszi, hogy a Béga-csatorna zsilipes hajó-csatornává alakíttatván át, rendeltetésének tökéletesen megfeleljen, sőt mint öntözőAÍzszállitó csatorna is felhasználtassák, s egyik jelentékeny tényezőjévé váljék a termeléssel foglalkozó nagy terjedelmű vidék anyagi felvirágozásának. Ha azonban e czélt biztosan el akarjuk érni, nem elégedhetünk meg, azon tágasabb határok közt változékony víztömeg megosztással, a mely a Béga medrében építendő szorító sarkantyú által kivihető, hanem a helyett okvetlenül egy rendszeres vizosztóművet kell építenünk, hogy a Béga víztömegének megosztását a Béga-csalorna alsó szakasza és a Temes folyó közt, bármely perczben a szükséghez képest tetszés szerint szabályozhassuk. A Kis-Topolovecznél még máig is fennálló szorító sarkantyúk, mint ideiglenes művek építtettek, oly szándékkal, hogy néhány év alatt szilárd szerkezetű vizosztóművel fognak pótoltatni. Az erre megkívántató költség egy része több éven keresztül fel is volt véve a közm. és közi, ministerium költségelőirányzatában, de látva azt, hogy a temes-bégavölgyi társulat mennyire idegenkedik azon eszmének keresztülvitelétől, hogy a Bégának árja átszorittassék a Temes medrébe, az osztómű felépítése elhalasztatott azon időre, a mikor majd sikerű lend az újabb tapasztalatok alapján, a társulattal egyetértőleg megállapítani a feltételeket, a melyek mellett a vizlefolyási viszonyoknak fentebb jelzett rendezése a temes-bégavölgyi társulat érdekeinek veszélyeztetése nélkül keresztül vihető. 27*
