Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLIL SZÁM. 205 Ily jelentékenyebb kereszttöltések vannak: a taskonyi révnél , ' 470 m. nyilassal a tenyői vasúti hidnál 380 m. » a szolnoki vasúti hidnál . . 370 m. » a szandai töltésen levő 5 ártéri hidnyilást is beszámítva az u.ghi révnél 220 m. » a böldi révnél 231 m. » a mindszenti révnél 230 m. > a titeli révnél 390 m. » Mindezen akadályokat a lehető legrövidebb idő alatt el kell" távolítani oly módon, hogy e kereszttöltésekbe megfelelő hosszaságú ártéri hidak építtessenek. A külföldi szakértők kifogásolják még az alföld-fiumei vasuttársulat algyői hídjának irányát is és ugy értesülvén, hogy e hid a folyammérnökök meghallgatása nélkül épült, azt javasolják, hogy ezentúl oly építmények, a melyek a hajózásnak vagy a víz lefolyásának árthatnának, csak a folyammérnökök véleményének meghallgatása után engedélyeztessenek. Igaz, hogy a kérdéses hid felépítése alkalmával, az akkori kormányközegek a Tisza szabályozásnál alkalmazott mérnökök véleményét nem hallgatták meg, de azért a vasúti híd iránya nem mondható annyira hibásnak, hogy a helyett más vonalban új hidat kellene épiteni; hanem szükséges lesz a hozzácsatolt ártéri hidat meghosszabbitani s a hídpályát annyira felemelni, hogy az alatt a gőzhajók árvíz alkalmával is közlekedhessenek. Meg kell itt jegyeznem, hogy a közmunka- és közlekedési ministerium fenállása óta a folyókon semmiféle épifkezes sem történik a ministerium vizépitészeti szakosztályának meghallgatása nélkül, és ha ezen szakosztály, nézetének nyilvánítása előtt szükségesnek tartja, az illető folyammérnök véleménye is bekivántatik Azokra, a miket a külföldi szakértők a nagy vizszinek magasságának változására nézve előhoznak, csupán azt jegyzem meg, hogy ép az általuk felállított számadatok világosan mutatják azt, hogy az árviztükör emelkedésének oka nem egyedül s nem is főleg a szabályozási építmények hatásában keresendő, hanem inkább a nagyobb légköri csapadékban, és hogy ezen emelkedés létrehozásában az átmetszések működése nem nagy szereppel birhat. T.-üjlakon felül sehol, azon alól pedig Váriig az 1-ső számú átvágás felső torkáig, tehát Újlakon alól 10-757 kilométernyire semmiféle szabályozás sem történt. Az 1 .számú átvágás felső torkától lefelé az eredeti kanyarokon mérve 70*109, az átvágások vonalán mérve 38-688 kilométerre terjed azon szakasz, a hol a Tisza balpartján folytonos töltésvonal nincs, s T.-Ujlaknál mégis folytonosan emelkedett az árvizek színe ép ugy, mint a Tisza alsóbb szakaszain, s 1878-ban 2-45 méterrel volt magasabb az 1830. évi árviz színénél. Mikép lehetne e tüneményt a szabályozásnak tulajdonítani, mikor T.-Ujlak felett nem rövidíttetett meg a folyó pályája s igy nem lehet állitani, hogy a szabályozás után gyorsabban érkeznek oda az árvizek, mint azelőtt; T.-Ujlakon alul pedig igen nagy távolságra semmiféle szabályozási mű sem állja a vízlefolyás útját, sőt tetemesen elő van az segítve a kanyarok átvágása által. A folyó eredeti pályája erősebb mérvben lesz megrövidítve az átvágások kiképződése tuán Szolnokon felül, mint azon alul és mégis mind Tokajnál, mind Szolnoknál sokkai csekélyebb az árvizszin túlemélkedése, mint akár az alsóbb szakaszon Csongrádnál és Szegednél, akár á szabályozás határán felül T.-Ujlaknál. Az eddig tapasztalt legmagasabb árviz szine magasabb volt az 1830-ik árvizszinnél : T.-Ujlaknál mint fentebb láttuk 2*45 m.-el Tokajnál 0-68 m. >
