Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
178 BLXL SZÁM. észlelt légköri csapadékok nagyobb tömege. Kitetszik azonban az is, hogy az árvizszin emelkedésének másik lényeges tényezője a folyónak töltések közé vétele. Az átvágások" hatása nem észlelhető annyira, s azok képződési foka és az árvizszinek emelkedése közt alig lehet Összefüggést találni. Egyébiránt ezen kérdésről a jövő fejezetben fogok részletesen nyilatkozni, a midőn a külföldi szakértőknek e tekintetben nyilvánitott véleményéről lesz szó. II. FEJEZET. Szeged városának újra felépítése és árviz elleni megvédése. Ä külföldi szakbizottság véleményének rövid előterjesztése. Szeged városának az árvizek ellen való biztosítása végett szükségesnek tartja a külföldi szakbizottság: hogy a percsora-szegedi társulatnak tiszaparti töltésvonala újra felépíttessék ; hogy a város körül egy külön körtöltés építtessék; hogy a Szeged felett netalán bekövetkező töltésszakadáson, a mentesített árterületre betóduló víztömegnek Szegeden alul a Tisza medrébe szabad lefolyás biztosittassék ; hogy Szeged átellenében, közvetlenül a Tisza partján lévő védtöltésvonal hátrább tétessék, s az igy nyert hullámtér oly módon leásassék, hogy annak magassága a legalacsonyabb vizszin felett a meder szélén 4 mtr., a töltésvonal mentén legfeljebb 5 mtr. legyen ; hogy maga a folyó medre (a középviz medre) is egyenletes szélességűre szabályoztassék, s a mennyire lehet ezen mederszabályozás felfelé egészen a Maros-torokig kiterjesztessék ; hogy Szegeden felül a vízlefolyás gyorsítására czélzó törekvés mérsékeltessék, míg Szegeden alól a vízlefolyás minden lehetséges eszközökkel megkönnyítessék. Ezeken kívül megengedhetőnek tartja a bizottság, hogy másodvédvonalul a sövényházi kereszttöltés is felépíttessék.. ( A már több ízben és több oldalról ajánlott Maros levezetésre nézve a külföldi szakbizottság — egy szavazat hijján — oda nyilatkozott, »hogy az árvizszin alábbszállitása czéljából a Maros tervezett elvezetése nem fontos, hogy az ebből várható eredmény nem áll arányban a szükséges költséggel és hogy ezen terv kivitele elhalasztható. Vissza lehet rá mindig térni, havaiamikor szükségesnek látszanék, de soha sürgősnek nem tekinthető.« Percsóra-szegedi társulati töltésvonal. A percsora-szegedi ármentesitő társulatnak a Tisza jobb partján elvonuló párhuzamos védtöltés vonalát annyira szükségesnek tartja a kormány is, hogy annak gyors helyreállítására, mihelyt a viz a töltésvonal előtt fekvő térségről lehúzódott, a társulat ügyeit vezető kormánybiztos utján felszólitotta a társulatot, s miután az töltéseit helyreállítani nem akarta, az 1879. évi XXXIV. t. ez. alapján elrendelte a kormány, hogy e töltésvonal a szegedi folyammérnöki hivatal vezetése alatt, a társulat terhére az állampénztárból előlegezett összegekkel a mennyire csak az időjárás megengedi, még a tavaszi árvizek bekövetkezte előtt ugy kijavittassék, hogy azt az árviz áttörése ellen védelmezni lehessen. A korán beállott fagyok nagyon hátráltatták ezen töltés kiépítését, úgy, hogy csak a folyó év tavaszán lehetett e töltésvonal helyreállításával annyira haladni, hogy most már a Percsora-Sövényháza közt eső felső vonal
