Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
176 DLII. SZÁM. Hely megnevezése Az árvizszinek magassága az 1830. évi árvizszinhez viszonyítva 1855 1860 1867 1876 1877 1879 m 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 T.-Ujlak . V.-Namény Csap . . Czigánd . Tokaj . . Polgár. . T.-Füred. T.-Roff . Szolnok . Csongrád. Mindszent Szeged. . T.-Becse (-) (-) 1-127 0*366 0-720 0-514 0-680 0-473 0-296 0-540 0-730 1-016 0-770 (-) 0-083 (-) C-) (-) (-) 0-704 1-179 0-541 0-463 0-172 0-524 0-105 0-740 0-863 0-560 0*243 (-) 1-678 0-191 0 094 0-035 0-058 0-373 0-199 0-670 1-139 1*070 ) 0*230 1 198 0 130 (-) o 036 1 282 0 694 0 831 0 014 0 696 1 590 1 849 1 720 0 687 (-) (-) (-) 0-446 0 055 0-147 1132 0-044 0-005 0-036 264 759 810 0-717 0-164 (-) 0-126 (-) 0-154 0-393 0-573 0-610 1-980 2-259 1-920 0-797 Jegyzet: A (—) jegygyei ellátott számok azt tüntetik ki, mennyivel volt a következő évek árvfrsziue alacsonyabb az 1830-ik évinél; a jegy nélküli számok magasságot jelentenek az utóbb emiitett árvizszin felett. E táblázat adatait egybevetve az átvágások képződéséről és a töltések építéséről szerkesztett táblázatok adataival, a következő eredményre jutunk. 1. Az 1855-ik évi árviz még mindössze 13 db átvágást talált kiásva, és pedig 7*56—15*17 méter fenékszélességgel és a kis vizszin felett 3*48—1*58 méter közt változó mélységgel. Ezeknek hossza az összes átvágások hosszának mindössze 6°/°-át tette, s ez átvágások által, kiképződésük után, a tervezett összes röviditéseknek 10°/o-a fog eléretni. Ugyanakkor fel volt már épitve a töltéseknek 22'°/<>-a, mely a mai összes társulati ártérnek 32V2%-át védte volna, azonban több helyen átszakadván, az árviz elől csak 20%-át zárta el az összes társulati ártérnek. E művek tehát még alig lehettek befolyással az árvizszinek alakulására, különösen a felette csekély méretekkel megásott, de még egyáltalában nem képződött átvágásoknak hatása nem volt érezhető; és mégis látjuk, hogy az árviz szine felülről lefelé Tokajig alacsonyabb, azon alul pedig mindenütt magasabb volt, mint 1830-ban. E tünemény onnan származhatott, hogy az árvizet nem a Tisza felső vidékéről jövő viztömeg, hanem a Tokajtól kezdve lefelé beömlő mellékfolyók viztömege okozna. A Tisza alsó vidékére nézve tulajdonképen az 1855. évit kellene oly árvíznek tekinteni, mely ezen a vidéken a legmagasabb volt, mielőtt a szabályozási művek hatása érezhető lett volna. 2. Az 1860-ik évi árviz alkalmával már 55 átvágás volt kiásva, hossz szerint az összes átvágásoknak 557*%-a. Ezek, ha már ki lettek volna képződve, 302*368 kilométerrel, vagyis az összes röviditésnek 61% ával röviditették volna meg a folyó pályáját; akkori állapotukban azonban, az ő 7.59—1517 méter fenékszélességükkel és a kis vizszin felett 0—3*48 mélységükkel, a Tisza természetes medréhez képest csak mint jelentéktelen árkok szerepeltek, A betöltésezés már meglehetősen előre volt haladva; a most fennálló Összes társulati töltésvonalaknak 68%-a fel volt épitve: az ártérnek 82%-a oltalom alatt volt s a töltésszakadások folytán elöntött részeket leszarnitva, az összes ártérnek 58%-a valósággal meg is védetett. A szabályozási művek építésének ily jelentékeny haladása mellett az árviz szinében különös változás nem mutatkozik, kivéve azt, hogy általában valamivel alacsonyabb volt, mint íz 1855 ik évi. Folyó szám
