Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-552

DLIL SZÁM. 173 E táblázatban foglalt adatokra nézve a következőket kell megjegyeznem: 1. A legtöbb társulat árterülete csak az 1830-ik évi árvizszin határvonaláig van felvéve, holott 1830 óta az árvizek szine már ennél magasabbra emelkedett: T.-Ujlaknál 1867-ben 1*678 m.-rel Csapnál 1877 » 0*147 > Gzigándnál 1876 > 1*282 » Tokajnál 1855 > 0*514 » Szolnoknál 1876 > 0*696 i Csongrádnál 1879 > 1*980 » Szegednél 1879 > 1*920 > T,-Becsénél 1879 > 0*797 méterrel, és igy a társulat töltései jelenleg sokkal nagyobb területet védenek az elárasztás ellen, mint a mennyi a fentebbi táblázatban foglaltatik. A fentebbi számok minden egyes pontnál az ott bekövetkezett legmagasabb árvizszin felülemelkedését jelentik, 2. A táblázatban foglalt töltéseken kivül, egyes hatóságok, községek és magánosok is tartanak fenn Összesen 91*000 kilométer hosszú töltésvonalat, a mely mintegy 30,000 holdat védelmez; ugy, hogy jelenleg a Tisza mentén, kerekszámban mintegy 1.915,000 magyar holdnyi — 826509 hectare-nyi árterület van kisebb-nagyobb biztonsággal megvédve az elárasztás ellen. 3. A titeli, fegyvernek-szakállasi, gyálai nagyrét és nagybecskereki ármentesitő társulatoknál az épitési költség az erre vonatkozó adatok hiánya miatt nem lévén beirva a táblázatba, ha meg akarjuk tudni, hogy az összes tiszai ármentesitő társulatoknál együtt véve az eddigi épitési költségekből mi esik egy holdra, a megnevezett társulatok 96,880 holdnyi árterületét le kell vonni a táblázatban kimutatott 1.884,783 hold összes társulati ártérből, s az igy nyert 1.787,903 holdszámmal kell az ott kimutatott 20.427,576 frt 14 ki\ épiétsi költséget elosztani; az eredmény, vagyis 11 frt 42

V» kr. lesz azon összeg, a mely a Tisza mentén eddig egy magyar holdnyi árterület mentesítésére egyre-másra fordíttatott. Jelen fejezet 2-ik czikkében az Ondova, Tapoly, Bodrog, Latorcza, Szamos és Tisza folyókhoz, valamint az utóbbi folyó és eddig meg nem nevezett mellékfolyóihoz tartozó árterület összesen 2.619,813, kerekszámban 2.620,000 magy. holdra van téve, miből levonva az Ondova, Tapoly, Felső-Bodrog és Szamos árterületét ... 495,000 holdat, marad a Tisza és vele szorosan Összefüggő Alsó-Bodrog és Latorcza ártere 2.125,000 magy. hold, s ha ebből ismét levonjuk a már mentesitett területet, a fentebbiek «zerint 1.915,000 holdat, marad a még ezentúl mentesitendő nyitott ártér 210,000 m. hold Töltések által még nem védett árterületek vannak: a jobb parton : T.-Újlaktól a Borsáig ; a Tisza és Bodrog közt, a zalkodi magaslattól a Bodrog beömléseig, az alsó-szabolcsi társulat töltésvonalától, de különösen Ároktőtől a K.-Tiszáig ; a Heves-Szolnok, Jászvidéki és Szolnok-Csongrád jobbparti társulatok töltésvonalai közt: Alpártól a Csongrád felett levő magaslatig; Horgastól a fehérpartig ; végre Ó-Becsénél ; a balparton: Rakamaztól Lökig: a Szalok-t.-beői és fegyvernek-szakállasi társulatok töltésvonalai közt; Szajoltól a szandai magaslatig; a csépai magaslattól a Kőrösig és az elizenheini öbölzetben. Mint fentebb, a töltések leírásánál láttuk, azoknak méretei a legtöbb helyen gyengék, s sok helyen az anyag is, melyből készültek, rósz ; a mihez hozzá lehet még tenni, hogy a fenálló töltésvonalak nagy részénél az építkezési költségben való gazdálkodás miatt a töl-