Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
126 DÚL SZÁM. A felsorolt 8 vizszerkezet tiszai árterülete, s az általuk végzendő mederszabályozási és töltésezési munkák költsége a következő táblázatban van előterjesztve, ugy a mint az akkor előlegesen megállapittatott. árterület Költség 0. é E s i k Yizszerkezet neve Költség 0. é egy holdra egy hect árra Yizszerkezet neve 1200a öles hold hectar frt kr. frt kr. frt kr. Ugocsai vizszerkezet 56,021 24,178 6 /io 263,223 48 4 70 10 89 Szatmári » 84,524 36,480 4 /io 475,844 96 5 63 13 04 Beregi » 280,760 121,175 5 /io 696,653 69 2 48 5 75 Zempléni » 293,719 5 /io 126,768 8 /i. 921,501 77 3 15 7 30 Szabolcsi •» ... 470,418 203,03 l 5 /io 1.697,524 57 3 61 S 36 Hevesi » . . 299,716 129,356 9 /io 2.100,007 77 7 00 16 23 Csongrád » 153,310 66,168710 1.711,512 30 7 64 17 70 Bácsi » . 32,751 14,135 3 / 10 471,089 18 14 38 33 33 Összesen . 1.671,2197^ 721,295 3 / l0 7.797,356 81 4 66 10 81 E kimutatásban csak magára a Tisza folyóra számított ártér és csak a tiszai átvágásokra és töltésekre számitott összegek foglaltatnak ; a mellékfolyóra vonatkozó hasonnemű adatok nincsenek betudva. A tiszaszabályozási munkák 1846-ban kezdettek meg T.-Dob alatt az u. n. Széchenyi-gátnál. Ugyanazon évben az ondova-tapolyi, felsőszabolcsi és bodrogközi társulatok, Szentes és Szeged városa megkezdették védtöltéseik építését, T.-Füred kiásta a határában levő 6 •. számú átvágást. Ez évben összesen felépíttetett 14*910 kilométer hosszú védtöltés s kiásatott a 0*764 kilométer hosszú 66. számú átvágás. A következő évek munka eredményét nagyon nehéz feladat volna kipuhatolni; mivel az 1848—1849. évi események a központi választmány rendszeres működését lehetetlenné tették, s ha a végzett munkákról készíttettek is részletes kimutatások, ezek azon viharos évek után nem kerültek. elő. A magyar szabadságharcz befejezése után következett absolut kormány belátva a tiszaszabályozási vállalat közgazdászati fontosságát, azt újból megindotta. Ő Felsége az 1850. június 16-ról kelt nyiit parancsban kimondotta azon jelenleg is érvényben álló elvet, hogy a Tisza folyónál az ármentesítés és hajóút rendbehozása végett szükséges mederszabályozási munkák, a minők első sorban az éles kanyarok átvágása, az állam költségén készítendők, ellenben a védtöltések építése és a Tisza medrének szabályozásán kivül minden egyéb, az ármentesítés czéljából szükséges építkezések az érdekeltek költségén létesítendők. Ugyanezen nyílt parancscsal szerveztettek az állami építkezések végrehajtására és a társulati építkezések felügyeletére szükséges közegek. Az ügyek élire úgynevezett tiszaszabályozási központi bizottmány állíttatott, melynek főnöke kormánybiztosi minőségben gróf Szapáry József volt, a műszaki teendők végzésére pedig főmérnöki ranggal Herrich Károly neveztetett ki. A külső teendők és felügyelet végzésére, magánál a Tisza folyónál 6 os/,tálymérnöki hivatal állíttatott fel. Az 1-ső folyamosztály terjedt a n.-szöllősi magaslattól. Csapig, a kanyarokon mérve 193 647 kilométer hoszszal (a régi ugocsai, szatmári és beregi vizszerkezet) a 11-ik folyamosztály Csapból Tokajig 173*014 kilométer hoszszal (a régi zempléni vízszerkezet), a III-ik folyamosztály Tokajtól T.-Örvényig 198*356 kilóm, hoszszal (a régi szabolcsi
