Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.

Irományszámok - 1878-488

CDLXXXVIII. SZÁM. 67 Az elmozdított zárgondnok helyébe a bíróság a felek meghallgatása után nevez ki újabban zárgondnokot, s ennek kinevezéséig a zárlat fentartására szükséges ideiglenes intézkedéseket, a körülmények szerint teszi meg. Az elmozdítás elrendelése esetében a zárlat alá vett tárgyaknak a zárgondnoktól való átvételére és az újonnan kinevezett zárgondnoknak átadására kiküldött rendeltetik. Az átadásnál és átvételnél felmerült nyilván való hiányt valószínűen fedező Összeg erejéig, a biróság a jelentés beérkezte után, a zárgondnok ellen biztosítási végrehajtást rendel el. 247. §. Azon esetben, midőn valamely dolog vagy jog jövedelme vagy kezelése vétetett zárlat alá : köteles a zárgondnok a zárlat végeztével, és ha a zárlat egy évnél tovább tart, mindenik naptári év végén, esetleg pedig a biróság rendeletére rövidebb idő alatt is a zárlatot rendelő birósághoz rendesen vezetett számadást bemutatni. Ha a zárgondnok számadását a határidő lejárta után hivatalból kitűzendő s meg nem hosszabbítható zárhatáridö alatt be nem adná: állásától hivatalból elmozdítandó, s egyszersmind ellene a valószínű hiányt fedező összeg erejéig, az érdeklettek bármelyikének kérelmére a biztosítási végrehajtás elrendelendő. 248. §. A zár alá vett tárgy jövedelmét képező ingóságok értékesítése iránt, a zárgondnok a zárlatot rendelő birósághoz javaslatát előterjeszteni köteles. Az értékesítés módozata, esetleg a természetben való megtartás iránt, a biróság a felek meghallgatása után, belátása szerint határoz. Ha a felek az értékesítés más módozatába meg nem egyeztek : az értékesítés bírói árverés útján történik. Az e tárgyban hozott bírósági végzés és az árverési hirdetmény ellen felfolyamodásnak és előterjesztésnek helye nincs. 249. §. A zárgondnok által beadott és a bíróságnál megtekinthető évi és végszámadásról a biróság a felekéi azzal értesiti : hogy észrevételeiket 30 napi zárhatáridő alatt írásban annál bizonyosabban adják be, minthogy különben a számadás helyesnek fog tekintetni. Észrevételek beadása esetében a biróság a feleket és a zárgondnokot sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás útján meghallgatva, a netaláni bizonyítási eljárás után, ítélet által határoz. Az első bírósági Ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen felebbezésnek helye nincs. 250. §. A zárlat költségeit, ideértve a zárgondnoki díjakat is, a zárlatot kérő tartozik előlegezni. A zárlat tartama alatt felmerülő költségek, a 237. §. f) pontjának eseteit kivéve, a zárgondnok kezelése alatt befolyt jövedelemből fedezendök. Ha a zárlatot kérő a zárlat foganatosítása után a szükségesnek mutatkozó és a zárlat alatti jövedelmekből nem fedezhető költségeket a biróság meghagyására a kitűzött határidőben be nem szolgáltatná, a zárlat hivatalból feloldandó. 251. §. Az iránt, hogy a zárlat által okozott költségeket melyik fél s minő részben köteles viselni, a 232. §. a), d), é) és /) pontjainak eseteiben, és a c) pont esetében is akkor: ha a zárlat igazolására per indíttatik, a biróság rendszerint a per során határoz. 9*