Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.
Irományszámok - 1878-488
CDLXXXVIIL SZÁM 51 Ha "pedig a jelzálogilag biztositott követelés egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonostársat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli : az a vételárból a hitelező kivánsága szerint egészben vagy részben elégitendö ki. A későbbi jelzálogos hitelezőknek jogukban áll, az előttük levő jelzálogos követelést, az árfelosztásig készpénzzel kifizetve magukhoz váltani. Ha e joggal több jelzálogos hitelező kivan élni : az elsőség a telekkönyvi bejegyzés sorrendé szerint illeti a hitelezőket. — A később bejegyzett jelzálogos hitelező azonban a beváltási jogot a korábbi jelzálogos hitelező ellenében is érvényesitheti, ha annak követelését is készpénzzel beváltja. Azon jelzálogos hitelező, a ki valamely követelést bevált, a beváltott követelés tekintetében a hitelező jogaiba lép. 191. §. Ha az elárverezett ingatlanra valakinek javára haszonvételi jog van bejegyezve : a vételár, illetőleg annak a haszonélvezeti jogot megelőző jelzálogos követelések kielégítése után maradványa birói letétbe helyezendő, vagy a 202. §. értelmében gyümölcsöztetendő és a kamatjövedelem a haszonélvezeti jog tartama alatt a haszonélvezetre jogosítottnak kiadandó. Más szolgalom esetében, ha az ingatlan a 153. §. értelmében, a szolgalom fentartása nélkül árvereztetett el : a szolgalmi jog egyenértékéül fizetendő Összeg, — bekebelezett haszonbérlet vagy bérlet esetében pedig a bér megszűnte esetére a haszonbérlő vagy a bérlő által követelt kártérítési összeg, a hitelező által felszámított mennyiségben veendők számításba. Ugyanez áll bejegyzett kikötmények esetében, a kikötmények készpénzbeli egyenértékére nézve is. A telekkönyvi rendeletek értelmében, valamely Összeg szerint meg nem határozott követelés fedezetéül bekeblezett vagy előjegyzett legmagasabb összeg által biztositott követelés ezen legmagasabb összeg erejéig veendő számításba. A mennyiben az elárverezett ingatlanra ilynemű követelések vannak bejegyezve: a sorrendi tárgyalást rendelő végzésben a hitelező figyelmeztetendő, hogy ha a tárgyalásra meg nem jelennék és követelését fel nem számítaná: az a sorrendben mellőzendő leszen. A végzés a hitelezőnek hirdetményi idézés nélkül saját kezeihez kézbesítendő, s ha ez nem eszközölhető, részére ügygondnok nevezendő. 192. §. A jelzálogos hitelezők tökekövetelésével ugy a 189. §. 6) pontja szerint az előnyös tételek közé sorozott tőkekövetelésekkel egyenlő sorrendben elégitendök ki : a) a, kamatok, mennyiben az árverés napjától visszaszámított három évnél nem régibb időből vannak hátra ; b) az árverés napjától tovább folyó kamatok; c) az árfelosztási képviseletnél felmerült költségek. Ha a kamatláb a telekkönyvi bejegyzésben kitüntetve nincs, hat száztólinál magasabb kamat nem sorozható. A perbeli, s az előnyös tételek közé nem utalt végrehajtási költségek a tőkével egyenlő . elsőséggel csak akkor soroztathatnak, ha a költségek fedezésére szolgáló biztosítéki összeg erejéig a zálogjog szintén bejegyeztetett; és akkor is csak annyiban, a mennyiben e költségek a bejegyzett összeget túl nem haladják. — Egyébként a költségek a költség-bekebelezés sorrendjében, s ha ilyen bekebelezés nincs, esetleg aránylagos levonás mellett, az összes jelzálogi követelések kielégítése után, a vételár maradványból elégitendök ki. Azon jelzálogos hitelező részére, a ki megidéztetése daczára, az árfelosztási tárgyalásra meg nem jelent, csupán a bejegyzett tőkekövetelés veendő számításba. 7*
