Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.

Irományszámok - 1878-497

172 CDXCVU. SZÁM. Ezen horvát gymnasium ki van vonva minden itt alakult hatóság felügyelete alól. — Nem hallgathatjuk el végre azt sem, hogy Fiume részben még folyvást az absolutistikus korszak­ból fenmaradt törvények szerint igazgattatik ; elég azt említeni, hogy midőn a magyar bün­tető törvény behozataláról volt szó, különös módokat kellett alkalmazni, hogy általa a fiumeiek kiváltságai s a horvátok képzelt jogai meg ne sértessenek. Fiume már most magyarhoni város, az ő törvényhozási és kormányzati viszonyai tehát az anyaország alkotmányának és törvényeinek szel­lemében rendezendők. Kivételt csakis az ő helyi viszonyaiból s autonómiájából származó körül­mények képezhetnek. Nem kételkedünk e szerint, hogy a mélyen tisztelt Főrendiház becses figyelmére fogja mél­tatni kérésünket s igy megszüntetni ez ideigle­nes állapotot. Elvitázhatatlan jogainknak tuda­tában a következőkért esedezik az alólirott vá­rosi képviselő testület: 1. Szólitsa fel a Főrendi Ház a kormányt, hogy terjesszen eléje egy törvényjavaslatot, mely hivatkozva Mária Terézia 1779. évi áprII. 23-án kelt oklevelére az 1807. évi IV. t.-czikkre továbbá az 1868. évi XXX. törvényczikk eze­ket megerősítő 66. §-ának első pontjaira, még egyszer és külön törvénybe iktassa Fiúménak közvetlenül Magyarországhoz való tartozását, mint > separatum sacrae regni adnexum corpus«. 2. Dolgozzon ki a kormány egy más tör­vényjavaslatot, mely véglegesen meghatározza Fiume törvényhozási és kormányzati viszonyait tekintettel az ő autonómiájára. 3. Hogy addig is hatalmaztassék fel a kor­mány mindannak megszüntetésére, mi Fiume autonómiájával összeférhetetlen. A szabad Fiume város és kerületének kép­viselő testülete, 1881. évi áprII.is hó 13-án. del Gimnasio Groato, che non trovasi in qual­siasi rapporto di dipendenza dalle autorità qui costituite. — Non possiamo infine sottacere come Fiume viene sempre ancora retta in parte con leggi ereditate dai tempi assolutisti; basti II. dire, che per introdurre II. Godice pénale in questa città, si dovettero calcare vie tali, da non urtare i diritti dei Fiumani e le pretese II.lusorie dei Groati. Fiume è ormai Gitta ungarica, e quindi i suoi rapporti amministrativo-legislativi, salvo le cardinzioni particolari e le parte spettante alla cerchia délia sua autonómia, devona essere regalate nello spirito che addimandanola Cos­tituzione e le leggi del Regno. L'Eccelsa Camera — non lodubitiamo — vorrà prendere in benigna considerazione le nostre domande, e di tal fatta decretare II. toglimento del provisorio. — E suffragata dalla convinzione degli indiscutibII.i suoi diritf, questa Rappresentanza iusta ; Voglia conchiudere quest* Eccelsa Camera. 1. Sia dato incarico al Governo di sotto­mettere aII.' Eccelsa Camera un progetto di legge, nel senso, che-richiamandosi al Diploma di Maria Teresa del 23 aprII.e 1779, all'articolo di legge IV: 1807, nonchè al conferman te §. 66. p. 1. délia legge XXX. 1868. — venga una volta di piu inarticolata midiante legge speciale, la pertinenza diretta di Fiume all' Ungheria, quale — »separatum sacrae regni adnexum corpus« 2. Venga incaricato II. Gaverno di sotto­porre altro progetto di legge, concernente la regolazione defmitiva dei rapporti amministra­tivo legislativi circa la speciale autonómia di Fiume. 3. E per in tan to venga autorizzato II. Go­verno, di fare cessare in Fiume tutto cio che è incompatibII.e colla sua posizione autonoma. La Rappresentanza della libera citta di Fiume e sou distretto. Addi 13 aprII.e 1881. A polgármester: — II. Podestà: Giov Ciotta s. h. A községi tanács jegyzője: — II. segretario municipale: Ernesto Brelich s. &.

Next

/
Thumbnails
Contents