Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.
Irományszámok - 1878-495
CDXCV. SZÁM. 153 hogy annak közelebbi szabályozásáról gondoskodott volna. Maga az intézmény nálunk új lévén, az idézett két §. nem lesz képes azon kételyeket eloszlatni, melyek minden új intézmény elmaradhatlan követői Nem helyeseljük továbbá, hogy a javaslat a semmiségi kereset tekintetében csak mellékesen és olyan hely ekén intézkedik, a hová az épen nem tartozik. A 249. §. semmiségi keresete ugyanis (érvénytelen hirlapi idézés) a bírói határozatokról szóló czímben, a 280. §. semmiségi keresete pedig (törvényes képviselő' mellőzése, harmadik személy meghatalmazás nélküli eljárása) a perorvoslatokról szóló czím felebbezési fejezetében vanfölvéve és hiányos módon szabályozva. Egyik sem tartozik azon helyre, melyen felvételt talált. A javaslat jellemzett és általunk helyesnek hitt álláspontjától a semmiségi kereset, ámbár ennek segitségével ép úgy a kereset alakjában nyujtatik bizonyos perbeli sérelmek ellen orvoslás, mint a perújitás eseteiben : perorvoslat. Az igazolást és perujitást perorvoslatnak elis. erő javaslat tehát következetlen, midőn ugyanII.yennek a semmiségi keresetet el nem ismeri. Czélszeríínek tartanok továbbá, ha aanak alapján is adatnék semmiségi kereset, mert a határozat meghozatalánál érdekelt biró vett részt, mert a fél esetleg csak akkor juthat a biró érdekelt voltának tudomására, midőn az ez által szenvedett sérelmet egyéb perrendbeli segédeszközökkel többé el nem háríthatja. Visszatérve magára a 269. §. g), i), k) pontjai semmiségi okának a semmiségi keresettel való versenyére, az e pontok alapján az eljárás megsemmisítésére nyújtott felebbezés a gyakorlatban csak a legritkább esetben fog érvéuyesittetni, mert annak érvényesítése a 8, II.letve 15 napos határidőhöz levén kötve, az érvénytelenül hirlapII.ag idézett, a törvényes képviselő, vagy az, kinek nevében valaki meghatalmazás nélkül járt el, csak a legritkább esetben iesz azon helyzetben, hogy felebbezését az arra kiszabott rövid határidő alatt érvényesíthesse. A leggyakoribb eset az lesz, hogy magáról a semmis, ámbár alakII.ag érvényes ítéletről akkor fog tudomást szerezni, midőn ellene már a végrehajtás kisértetik meg, tehát midőn perjogII.ag res judicatával áll szemben. Hatályos orvoslást e szerint csakis semmiségi kereset utján fog nyerni. Ugyanezekért az a g), i), k) pontoknak kiváló gyakorlati fontosságot nem tulajdonítunk. Az n) pont szerint semmiségi okul szolgál, ha az ítélet rendelkező része (tenor sententiae) annyira érthetetlen, hogy alaposan felül nem vizsgálható. Hogy érthetetlen-e az ítélet vagy nem, relativ. Az individuum értelmi képességétől és tehetségétől függ. >A< nagyon is érthetőnek, >B« pedig merőben érthetetlennek tarthatja ugyanazon ítéletet, és utóbbi esetleg az n) pont alapján felebbezni fog az általa érthetetlennek hitt ítélet ellen, holott talán ezt nem tenné, ha kételyei más utón oszlattatnának el. Ha tehát a javaslat felesleges perorvoslatokat kerülni akar, akkor egyik alkalmas eszköz erre az, ha megengedi az ítélet értelmezését ép ugy és lényegII.eg ugyanazon szabályok szerint, a mint és a mely szabályok mellett a határozat kijavítását és pótlását megengedte (jav. 236. és 237. §§-ax). Ez által bizonyosan számtalan, az n) pontra alapított felebbezésnek fogja elejét venni, mert akkor a kételyben levő fél első sorban minden esetre az olcsóbb és kényelmesebb utat fogja igénybe venni, hogy többé-kevésbbé alapos kételyét eloszlassa. Végre a 269. §. o) pontjára az a megjegyzésünk, hogy csupán a per eldöntésére lényeges befolyást gyakorolt eljárási szabályok mellőzése lenne semmiséggel sanetionálandó. II.y értelemben ajánljuk a kérdéses pont átdolgozását, annál is inkább, mert a javaslat kifejezése >e miatt a peres ügy alapos eldöntése lehetetlenné vált«, a pont alkalmazását ugyszólva lehetetlenné teszi. A 270. és 271. §§. ellen észrevételünk nincs. A 272. és 273. §§-okra már II.lő helyen tettünk megjegyzéseket. A 274. §. a tényleges állapoton nem fog sokat segíteni és esetleg evidentiális zavarokat fog a bíróságnál előidézni. A felebbezési határidő betartásának következetessége és egyöntetűsége erdekében azonban ezen §. ellen sem teszünk kifogást. FŐRENDI HÁZ IROMÁNY. IX. 1878/81. 20
